Epilógus

Mindegyik jó tündérmesének boldog vége van. A tél megenyhül, a tavasz kivirágzik, a gonoszt legyőzik és a szerelem mindent leigáz.

Ron és Hermione volt az első pár, aki összeházasodott. Az első hivatalos tavaszi napon szabadságra mentek Virágzás falujába, ahol megismerkedtek, és azon a dokkon házasodtak össze, ahol szétválasztották őket- az ígéret az egyesülésre végre beteljesült. Perselusnak és Harrynek is nagy nap volt, mert az első alaklom volt, hogy Perselus megjelent egy társadalmi eseményen, mint király, és a többi nemes mind jelen volt, hogy minden mozdulatát alaposan megvizsgálják. Természetesen, jó munkát végzett. Mindenki arról pletykált, hogy Harry herceg mennyire ellágyul az új királytól. Összességében óriási esküvő volt, és mindenki jól érezte magát.

Remus és Sirius nem sokkal később kötötték össze magukat abban az udvarban, ahol Sirius megkérte Remus kezét. Nem úgy, mint Ron és Hermione esküvője, ez kicsi volt és intim. Remus sírt a boldogsától, mikor először megcsókolta a férjét. Persze, annak ellenére, hogy a vendégek listája rövid volt, nagyjából Sirius régi tolvajbandájából állt, köztük Fred és George Weasley, és az örökbefogadott család Methosból. Fölösleges mondani, hogy sokáig tartott, míg a dolgok ismét lecsillapodtak, miután minden kitisztult. Perselus sokat dolgozott azon, hogy Harry ne lásson olyasmit, amit nem kéne. Perselus kevésbé bosszankodott, mikor rájött, hogy a vendégek hozzásegítették magukat a legjobb borához a pincéjében, elloptak néhány elég értékes porcelánedényt, és három szobát a kastélyban teljesen összetörtek. De aztán, Sirius barátai voltak, szóval, mit lehetett várni tőlük?

És ezzel az utolsó pár maradt csak, hogy összeházasodjanak a nagy kápolnában Mardekár Királyságban egy fülledt, korai nyári napon.

Az idős vélát, aki felkészítette Perselust a Véla Szigeten levő bálra, alkalmazták arra, hogy felöltöztesse Perselust az esküvőre. Körbejárta az alakját, minden oldalról megfigyelve a munkáját.

A haja (amire megpróbált jobban vigyázni) a nyakához volt összegyűjtve és egy fekete szatén szalaggal volt összefogva. A Madam a speciális varázslatát használta, hogy a bőrének egészséges csillogást adjon, és a fogainak gyöngyfehér ragyogást. Szűk ruhába volt felöltözve, zöld bársony mellénybe, s egy selyem, fehér tunika volt alatta. A tunika ujjai tömöttek voltak, és elegáns ezüstös szegély volt rá varrva. A haját ismét hátrakötötték, ezúttal egy zöld szatén szalaggal. Ahogy a Madam mondta, senkinek nem szabad feketét viselnie az esküvőn- ünnep volt, nem temetés. A nadrágja az alakjára simult, és szarvasbőrből készült, a csizmája sötétbarna bőr volt. Egy díszkardot viselt a csípőjén, a markolata sötéten csillogó smaragdokkal volt kirakva. A pelerinje zöld bársonyból készült. Jobban nézett ki, mint valaha, de még az ő meglepő változása is elhomályosodott Harry szépsége mellett- legalábbis Perselus így gondolta.

A kápolna előtt állva kevés figyelmet fordított a sok magas rangú vendégre. Ott voltak a véla fenségek, királyok és nemesek a másik három királyságból, varázslók és boszorkányok, akik majdnem olyan legendásak voltak, mint Albus Dumbledore, aki a ceremóniát vezette. Nem, mikor a templom hátsó ajtaja kinyílt, és Harry végre megjelent Perselus csak őt látta. A ruházata, bár hasonlított Perseluséhoz, teljesen fehér volt. A pelerinje hosszú volt, és szinte varázslatosan lebegett utána, ahogy mozgott. Nem fogott csokrot, de egy kis csapat koszorúslány mögött jött, akik fehér rózsaszirmokkal telítették az útját. Megállt Perselus mellett, szeme csillogott a szerelemtől és az imádattól. Ron elmosolyodott a helyén, Harry mögött, ugyanúgy mint Remus Perselus mögött. A koszorúslányok elfoglalták helyüket, és Lily észrevehetően szipogott.

Albus szép beszédet mondott, bár, hogy őszinte legyek, Perselus nem sokat hallott belőle. Végül eljött az idő, hogy végre fogadást tegyen.

- Harry, az idő teltével megismertelek. Egyetlen történet van az utazásomban, amit soha nem mondtam el neked.

Perselus szeretően rámosolygott a jövőbeni férjére, s beitta a szemeiben levő szeretetet.

- Egyik faluban, amit meglátogattunk, segítettem egy nagyon fiatal lánynak, akinek olyan szép zöld szemei voltak, mint neked. Hogy megköszönje nekem, hogy megmentettem az apját, egy nagyon különleges ajándékot adott nekem. Az édesanyja meghalt, és egyike a kevés dolgoknak, amilye volt, hogy emlékezhessen rá egy egyszerű, fonott gyűrű volt, amit az anyja készített neki. Ragaszkodott hozzá, hogy nekem adja a kincsét, azzal az előírással, hogy annak adjam, akit szeretek. Ma neked akarom adni ezt a gyűrűt.

Perselus kivette a kis gyűrűt a dobozból, amit Remus adott neki. Könnyek folytak végig Harry arcán, ahogy Perselus megfogta a durván kivágott kis gyűrűt, a kis zöld kő csillogott benne, majd Harry finom ujjára csúsztatta. Nem volt meglepetés, hogy tökéletesen illett rá.

- Szeretlek, Harry. Védeni foglak, oltalmazni és becsben tartani életem végéig.

Harry letörölte az arcáról a könnyeket, majd ő is fogadást tett.

- Tudtam, hogy szeretlek, még mielőtt találkoztunk volna, Perselus. Azóta a szívemben hordozlak, mióta elmondták a jóslatot. A hősöm és a lélektársam vagy. Soha semmi nem fog elválasztani tőled. Ettől a naptól fogva rád bízom a lelkem, elmém, szívem és testem. Szeretlek, Perselus, jobban mint az életet.

Reszketeg mosollyal elvette a gyűrűt, amit Ron adott neki, egy vastag ezüst szalagot, majd Perselus ujjára csúsztatta.

- Házasoknak nyilvánítalak benneteket. Megcsókolhatjátok egymást, mint házasok - jelentette ki Albus boldogan, s szemei teljes erővel csillogtak. Harry semmi időt nem vesztegetett, átkarolta Persleus nyakát, s szenvedélyesen a férje ajkaihoz nyomta az övét. Nevetve váltak el, s egymást kézen fogva fordultak a vendégeikhez. Albus lelépett Perselus mellé, s közel hajolt hozzá, hogy hallja.

- Hát, fiam, most már hiszel a sorsban?

Perselus csak elmosolyodott.

- Mit akarsz csinálni?- Harry bután Perselusra pislogott, s fészkelődni kezdett a karjában. Nagyon ostobán érezte magát a ruhái nélkül- általában nem így aludt. Perselus azonban ragaszkodott hozzá, hogy tudja, mit csinál. Harry bízott benne, de elég furcsán hangzott.

- Élvezni fogod, ígérem- biztosította Perselus, máris kissé frusztráltan Harry naivitása miatt. Bármennyire is élvezte a szinte vétkes élvezetét annak, hogy a fiú meztelenül van az ágyban, kész volt arra, hogy megmutassa Harrynek mindazt, amitől olyan ügyesen megvédték. – Csókolozással fogjuk kezdeni. Sokszor megcsókoltál már.

Eldöntve, hogy egyszerűen bíznia kell az új férjében, Harry hátradöntötte a fejét és engedte, hogy Perselus megcsókolja. Elképesztően jó érzés volt úgy csókolózni, hogy bőrük összeér, hogy semmi nincs útban, nagyon kényelmesen a masszív ágyban. Perselus fel és le kezdte futtatni a kezét Harry oldalán, ahogy a csók elmélyült. Az izgalma kezdett megmutatkozni, és Harry úgy válaszolt, hogy elhúzódott.

- Miért álltál meg?- kérdezte Perselus, mivel nem volt kedve, hogy Harry ingerelje. Harry zavarodottan oldalra fordította a fejét.

- Mindig abbahagyod a csókolózást, mikor… tudod. – Nyomatékkal Perselus alsó felére pillantott.

Perselus elpirult, mikor rájött, hogy amit Harry mond, az igaz. A múltban, mikor felizgult, gyakorlatilag elmenekült az elbűvölő herceg elől. Viszont úgy gondolta, hogy jobban el tudta rejteni.

- Ö… hát, lehet, hogy ez így volt, mielőtt összeházasodtunk volna, de most már a férjem vagy. Tovább mehetünk- magyarázta Perselus, miközben ismét Harryért nyúlt, s folytatta a csókolózást. Ezúttal Perselus erélyesebben masszírozta Harryt, s végül megfogta Harry férfiasságát. Harry szemei elkerekedtek a meglepetéstől. Perselus érzékien simogatni kezdte, s végigcsókolta Harry állkapcsát és mellkasát, mert a fiú szája egy állandó, meglepett kis O formában maradt. Miközben a fiú izzadni kezdett, s izgalma nőtt, aggódó szemmel nézet Perselusra.

- Ez nem helytelen, Perselus? Furcsán érzem magam- vallotta be Harry, s meglepte magát, mikor Perselus kezébe hajolt, mikor az lassított.

- Nem helytelen, Harry. Ez része a szexnek. Tudom, hogy nem tudsz róla semmit, és örülök neki, mert ez azt jelenti, hogy tiszta vagy, de semmi sem helytelen ebben az ágyban. Megoszthatjuk a testünket egymással, ahogyan csak akarjuk. Ma este gyönyört akarok neked okozni. Megtehetem, Harry?- kérdezte Perselus s vitézül próbált türelmes lenni vele. Harry bólintott, szemei végre több vágyat mutattak, mint aggodalmat. Perselus ismét gyorsított, megcsókolta Harry száját, s másik kezével Harry bimbóját kényeztette. A karcsú fiú gyorsan elveszítette inhibícióját. Mikor Perselus végre a beteljesüléshez vezette, nyögni és kiáltani kezdte Perselus nevét, aztán csillagokat látott, mikor elélvezett. Miután vége volt, teljesen mozdulatlanul feküdt, s a légzése volt az egyetlen jel, hogy még ugyanabban a világban van, mint Perselus.

Perselus önelégülten elmosolyodott az állapotára és a teljes meglepettség és kielégülés látványára az arcán. Perselus kielégítette a saját szükségeit, s Harry csak álmosan figyelte. Miután Perselus befejezte, a karjaiba húzta Haryt és szerető csókokat lehelt a halántékára. Harry, teljesen nyugodtan érezte magát, s már nem tudta legyőzni a kimerültségét. Mielőtt az álmok birodalmába lépett volna, felemelte a fejét és megpuszilta Perselus állát.

- Azt hiszem, szeretem a szexet- mondta ártatlanul. Perselus tettetett elkeseredéssel megrázta a fejét, s nem javította ki. Elég hamar rá fog jönni. Végül is, a mai csak az első volt a közös éjszakáikból. Perselusnak még mindig ott volt az élete többi része, hogy megtanítson mindent fiatal férjének. Azon az éjjelen ébren maradt, s nézte, ahogy Harry a mellkasán alszik, a vad fekete haj minden irányba repdes. Hallgatta a kis hangokat, amiket Harry adott ki alvás közben- kis horkantások és suttogások. Perselus mellkasára folyt a nyála, de még ez is aranyos volt. Egy szórakozott horkantással Perselus elgondolkozott azon, vajon mennyi ideig tarthat ez az érzés. Abban a pillanatban minden kis dolog, amit Harry tett, teljesen elbűvölte. Végül a kimerültség győzött. Pont, mikor a nap felkelt, Perselus elaludt, s Harry boldogan a karjába húzódott.