Kvintesszencia
Harry Potter

Cuccok

Bölcsességek

Képek

Humor

Dalszövegek

Könyvek

Tudnivalók

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
CHAT
 
Vendégkönyvek

Reklám

Vélemény a honlapról

Ajánló

Dühöngő

 
Érdekességek, tudnivalók

Furcsaságok a nagyvilágban

Dalszövegek

Magyar Snarryk listája

 
Tesztek

Harry Potteres tesztek angolul

Angol tesztek Perselusról

 
Szerény személyem

Bemutatkozás

Jelenlegi kedvenceim

Idézetek

Saját videók

 
Humor

A finnek és az időjárás

101 módja, hogy zaklasd Voldemortot

Idézetek

A nő és a férfi földrajza

 
Miramax

Bemutatkozás

A Nagyok Játéka (vers)

Gondolatok, Tervek

Alan Rickman

Mondatok

Az azték naptár utat mutat!

Az illat hatalma

Az amulettek titka

Titokzatos égi vándor, a bűvös, ezerarcú Hold

Kvintesszencia és mágia

Érdekességek Rowlingról

Interjú Joval

Milyen fából lenne a pálcád?

Rómeó és Júlia - másként!

Piroska és the Farkas - angol és magyar

 
A legjobb

A hét képe

A hét bölcsessége

A hét videója

A hét képregénye

A hét rejtvénye

 
Fordításaim

A Valószínűtlen Hős (Snarry)

A Házasság Köve (SNARRY)

Idő, Igazság és Áldozat

Vélemények

 
Saját történetek

Egy tanár élete

Soha többé

Elvonókúra

Lucky 13

Ízlések és pofonok

Suavasper Piton

Long live the King

VÉLEMÉNYEK

 
Számláló
Indulás: 2004-11-23
 
Karácsonyi történet
Karácsonyi történet : XV

XV

Mione  2006.07.23. 19:55

folytatas

 Hát jobbat is választhattál volna, Hermione. –jegyezte meg Harry.
- Ebbe az alakba egy csepp jóérzés sem szorult. –mondta Hermione kicsit csalódottan.
- Csak nem azt akarod mondani, hogy még mindig…? –kérdezte Harry döbbenten.
- Dehogy! –ellenkezett Hermione a kelleténél egy kicsit hevesebben is. -Csak sajnálom, hogy a kislányomnak ilyen apja van…
- Megértelek. –helyeselt Harry. –Ron, hol jársz, haver?
Az említett csendben bámult ki a vonat ablakán, és még ezekre a szavakra sem figyelt fel. Boldogtalan arckifejezése rányomta a bélyegét az egész trió hangulatára.
- Megyek, megkeresem Lunát. –mondta Hermione kicsit bosszúsan, majd felállt.
- Remélem addig kellemesen elcseverésztek. –tette hozzá, Ronnak címezve, aki még mindig nem vette a lapot.
Miután a lány kilépett a fülke ajtaján, Harry oldalba bökte barátját. Ron úgy nézett ki, mint akit megcsíptek.
- Mi az?
- Hermionéval itt beszéltünk hozzád, te pedig válaszra sem méltattál minket. -mondta Harry rosszallóan csóválva a fejét. -Mi a baj?
- Csak kicsit sok volt nekem ez egy napra. Fáradt vagyok. –hazudta Ron.
- Hermione miatt vagy ilyen? –tudakolta Harry.
- Csak szörnyen érzem magam. Tudod… az egész helyzet miatt. Szörnyen viselkedtem vele, aztán pedig magára hagytam őt, amikor szükség volt rám. Lehet, hogy meg tud bocsátani, de nekem ez egyszerre akkor is sok volt. Nem tudom megemészteni… És még ő hitte, hogy mi haragszunk rá!
- Még mindig szereted őt? –kérdezte Harry kíváncsian.
- Nem. –felelte Ron őszintén. –Legalábbis nem úgy, mint régen. Az csak gyerekes féltékenység volt… elmúlt.
- Akkor rendben. –könnyebbült meg Harry. –Mert szerintem Hermione még mindig odavan Malfoyért.
- Micsoda? Szereti… azt a görényt? Most is micsoda szemét volt! –visszhangozta Ron hitetlenkedve. – Ugyan! Ennél több esze van!
- Nem tudom… akkor is furcsa volt. –szögezte le Harry.
- Ezt akkor sem hiszem el. Képzelődsz, haver! –rázta a fejét Ron. –Hiszen annyit bántotta Hermionét!
- Mi is bántottuk, mégis szeret minket. –sietett a válasszal Harry. –Nem vagyok sokkal jobbak, mint Malfoy.
- Hogy mondatsz ilyet! –kiáltott fel dühösen Ron.- Mi ezerszer jobbak vagyunk, mint az a pöffeszkedő görény!
- Én nem a tulajdonságaira gondolok, hanem arra, ahogyan Hermionével bánt. Semmivel sem voltunk megértőbbek vagy kedvesebbek vele, mint a hajdani ellensége…
-… és szeretője… -kotyogta köbe Ron némi éllel hangjában.
-… mert ugyanúgy ellöktük magunktól és nem törődtünk vele! –fejezte be Harry ingerülten.
- És leszel szíves nem sértegetni Hermionét! –tette hozzá nyomatékosan.
- Akkor sem értem, miért kell ilyeneket mondanod…méghogy… -kezdte Ron hasonlóan dühösen, ám ekkor az ajtóban Luna és Hermione alakja tűnt fel.
- Na, látom Ron magához tért végre. –állapította meg Hermione gúnyosan. –Hála az égnek!
- Bocs. Csak elgondolkodtam. –öltött vöröses színt újra a Weasley-fiú füle. Luna és Hermione mindent-tudóan összemosolyogtak.
- Úgy veszem észre, valami nagyon titkos beszélgetést zavartunk meg. Gyere Hermione, hagyjuk a pasikat dumálni!
- Ugyan! Már éppen befejeztük. –legyintett Harry. –Gyertek csak. Mesélj, Luna! Mi baja van Nevillenek?
- Tüdőgyulladás. El akart jönni, de a gyógyító megtiltotta.–ecsetelte Luna. –Üdvözöl titeket.
- Majd találkozhatnánk valamikor. –vetette fel Hermione.- Persze, csak ha nektek is megfelel.
- Az remek lenne! Úgyis olyan rég láttuk egymást mind az öten… –mondta Luna boldogan.
- Nem volt az olyan rég. Fél éve volt az esküvőtök, nem? –kotyogott bele Ron. Harry figyelmeztetésül oldalba bökte a fiút, de ő még mindig „le volt lassulva”.
- Ó… Hát az biztos… nagyszerű lehetett. –mondta Hermione kedvszegetten.
- Sajnálom, hogy nem hívtunk meg. –mondta Luna bűntudatos hangon. –De nem tudtuk, hogy hol vagy.
- Felejtsük el! –legyintett Hermione. –Inkább tervezzük meg, hogy mikor találkozunk.
- Majd megüzenjük egymásnak bagollyal. –ajánlotta Luna.
- Oké. –bólintott Hermione.
- Szerintem körübelül félúton vagyunk. –tájékoztatta a társaságot Harry. –Ki merre megy haza?
- Mi új helyen lakunk. Dél-London szélén egy aranyos kis társasházban élünk. –jelentette ki Luna. – Harry, Ron, ti hol laktok?
- Harryvel együtt kivettünk egy lakást a Minisztériumtól nem messze. –közölte Ron büszkén.
- Remek. Gondolom igazi agglegény lakás… –mosolyodott el Luna. –Hermione?
- Én a Foltozott Üst közelében lakom egy kicsi családi házban. –válaszolta tömören a boszorkány.
- Nincs kedvetek eljönni valamikor a héten? Neville biztosan nagyon örülne neki. –invitálta Luna a kis társaságot. –A kedvetekért összeütnék valami ehetőt.
- A fülbevalódat fogod megfőzni? – viccelődött Ron Luna furcsa alakú ékszerére mutatva. Harry és Hermione görcsös nevetésben törtek ki, Luna pedig csak felsőbbségesen megcsóválta a fejét.
- Nem bírnátok ki, hogy egyszer ne gúnyolódjatok rajtam? –tudakolta, bár cseppet sem sértődött stílusban.
- Bocs. –szólt Ron, de nem úgy nézett ki, mint aki sajnálja az előbbi „beszólását”.
- Na jó, hagyjuk. Akkor eljöttök?
- Persze. –sietett a válasszal Hermione. –De…
- Igen, hozd el a kislányodat is. –fejezte be Luna Hermione helyett a mondatot.

***

Harry, Ron és Hermione végigcsevegték az egész utat a parktól hazafelé menet. Kiderült, hogy nemcsak Hermionénak voltak eseményben gazdag évei, a két fiú sem panaszkodhatott ez ügyben. Még az is előfordult, hogy az első évben majdnem kirúgták őket, miután a kviddiccsapatban verekedés tört ki, majd ugyanebben az évben illegális párbajozáson kapták őket.
- Volt ott egy idióta, aki nagyon hasonlított Mal… -kezdte Ron az újabb anekdotát, de Harry egy figyelmeztető pillantással elhallgattata. -… szóval roppant irigy volt Harry képességeire, és párbajra hívta őt.
- A baj csak az volt, hogy szerencsétlennek nem volt láthatatlanná tévő köpenye. –folytatta a fiú helyett Harry. - Elkapták, és hogy mentse az irháját, minket is besúgott.
- Szörnyű egy alak lehetett. –értette egyet Hermione, majd mivel a lakáshoz értek, elkezdett kotorászni táskájában a kulcsért.
- Hermione… Hailie tud Malfoyról? Mit mondtál neki? –kérdezte Harry lesütve szemeit. Érezte, hogy tolakodó volt, de mardosta a kíváncsiság. –Csak azért kérdezem, hogy mit mondjunk neki ha esetleg találkoznánk…
- Ördög és pokol! –fortyogott magában Hermione. –Ez nem lehet igaz! Miért kell mindenkinek ezzel nyaggatnia?!
- Öhm… Hermione… miért nem fordítod meg a kulcsot, és próbálod meg úgy kinyitni az ajtót? –érdeklődött Ron. Hermione zavarában fordítva tartotta a kulcsot, és úgy próbálta betuszkolni a zárba.
- Már fáradt vagyok. –védekezett a lány.
- Add csak ide! –vette ki a kezéből a kulcsot a vörös hajú fiú. –Majd én kinyitom.
- Köszi szépen! –dőlt az ajtónak Hermione. –Azt hiszem, ideje, hogy bevegyem a gyógyszeremet.
- Gyógyszert szedsz? –kérdezte Harry meglepetten.
- Muszáj. A kezelésekre még nincs pénzem. –válaszolt a lány meglepő őszinteséggel. – Ha nem iszom meg a kiutalt adagot naponta, újra jelentkeznek rajtam a tünetek.
Ron bűntudatos hallgatásba burkolózott, Harryn pedig újra úrrá lett a kíváncsiság. Hermione igyekezett eloszlatni a csendet.
- Az előbbi kérdésedre válaszolva pedig: nem. –mondta Harrynek címezve. –Azt hiszem, nem kell magyarázkodnom.
- Megértelek, de szerintem ez a lányoddal kiszúrás. Te nem lennél kíváncsi a…? –vetette ellen Harry.
- És milyen példát látna? –ellenkezett Hermione. –Egy aranyvérű mardekáros, akinek a szülei halálfalók, sőt, valószínűleg ő maga is az.
- Teljesen igazad van. –helyeselt Ron. – Hermione, a helyedben én is ezt tenném!
Harry nem ellenkezett tovább barátaival, hiszen tudta, hogy Hermione úgysem fog rá hallgatni.
Hermione pedig az orvosság bevétele után valami enni- és innivaló után kutatott.
- Csináltam egy kis gazpachot tegnap. Nem kértek? –kérdezte a lány kipillantva a hűtőből.
- Micsodát? –meresztgette a szemeit Ron.
- Hideg zöldségleves. –fordította le Harry, akinek egy pillanatra elkomorult az arca. –De hogyhogy télen csinálsz?
- Hailie ilyenkor is szereti. –felelte Hermione mosolyogva. –Emlékezteti a kinti dolgokra… az egyik munkatársam, Rosita csinált mindig ilyet.
- Remek. Én kérek szépen. –mondta Harry.
- Azt hiszem tudom, hogy Harry honnan tudja, hogy mi ez. –vigyorgott Ron. –Csak nem Carmentől?
- Hé, Ron! Ez övön aluli ütés volt. –motyogta Harry vörösen.
- Ki az a Carmen? –kérdezte Hermione kíváncsian, miközben kiszedte a leveseket.
- Harry volt barátnője. Miután végeztünk, visszament Spanyolországba. –mesélte Ron vigyorogva. –Pedig én figyelmeztettelek, hogy vigyázz a spanyolok csajokkal, igaz, haver?
- Hülye voltam. –ismerte be a fiú. – Igazad volt. Carmen kicsit… forró fejű volt hozzám.
- Melléd olyan lány kell, aki visszafog. –mondta Hermione egyetértően. –És Ron? Neked volt barátnőd?
- Öhm… hát volt egy pár. –most Ronon volt a sor, hogy zavarba jöjjön. –De egyikük sem volt az igazi.
- Erről viszont én tudnék mesélni. –jegyezte meg Harry epésen. – De én nem vagyok olyan gyerekes, mint egyesek.
- Persze. –nyugtázta Hermione, majd letette a fiúk elé az ételt. –Na, egyetek!
Ron szinte egy pillanat alatt eltűntette az elé rakott ételt, de Harry sem sokat váratott magára. Hermione mosolyogva megcsóválta a fejét.
- Kértek még?
- Nem, köszi. –utasította el az ajánlatot Harry. –De nagyon finom volt.
- Hát… ez isteni volt. –dicsérte Ron. –Leírod anyának a receptet?
- Persze. Szedek még egy kicsit. –mosolygott Hermione boldogan. –Az az igazság, hogy ezen kívül nem igazán tudok semmit. Mostanában anya főz ránk. Tényleg, most jut eszembe! Van itthon egy kis vörösbor, amit még apa kapott a halála előtt. Anya nem bírta látni sem… Nem kértek belőle egy kicsit? Én úgysem igazán ihatok…
- De csak egy kicsit. Nekünk még haza kell mennünk. Mrs. Whitecher nem nagyon örülne, ha részegen támolyognánk be. Így is dühös lesz, ha nem érünk haza legkésőbb 11-re. –mesélte Harry derűsen.
- Nagyot nézne az öreglány. –bizonygatta Ron két falat leves között.
- Segítesz kibontani, Harry? Nekem ez sehogy sem sikerül! –mérgelődött a lány.
- Na mutasd! –lépett a lány mellé Harry. Egy mozdulattal kibontotta a bort, miközben Hermione poharakat vett elő.
- Aztán meséljétek el, hogy milyen. Apa odavolt érte. Megszállott borivó volt. Azt mondta, csak különleges alkalomkor ihatjuk meg. Hát most eljött az idő.
- Miért különleges ez az alkalom? –értetlenkedett Ron.
- Szerinted nem elég ok az, hogy 4 év harag után végre kibékültünk? –kérdezte Hermione szemeit forgatva.
- De. –adta meg magát Ron. –De tényleg csak egy kicsit kérek.
Hermione töltött a két fiúnak, akik teljesen odavoltak a borért.
- Ez hihetetlenül finom. –dicsérte Ron. – Nem tudod, apukád honnan szerezte?
- Fogalmam sincs. –rázta meg a fejét a lány.
- Döbbenetes. Meg kell kóstolnod, Hermione! –fejtette ki a véleményét Harry. –Ilyen jót még életemben nem ittam.
- Ennyire ízlik? –mosolygott Hermione. –Tényleg kíváncsi vagyok rá! Olyan arcot vágtok, mint aki most érkezett meg a Paradicsomba!
- Egy-két kortytól nem lesz semmi bajod. –győzködte Ron. –Kóstold már meg!
Vonakodva bár, de Hermione beleegyezett.
- Na jó, rendben. De csak pár kortyot. Nem ittam már évek óta…
Azzal töltött magának az ízletes italból. Harry és Ron szem utasított el még egy pohárkával a borból, miközben egyre felszabadultabban beszélgettek.
Ahogy Hermione a poharat a szájához emelte, már érezte a bor illatát, mert csodálatos ízt sejtetett. Nagy borértő lányához méltóan először körbe-közbe mozgatta a poharat, és csak azután ízlelte meg a csábító italt.
- Hihetetlen! –értetett egyet a lány. –Ez tényleg felséges!
Egyre nagyobb kortyokban ittak, és tovább folyt a szó a múltról. Ron és Harry meséltek Hermionénak diákkori tréfáikról, melyeket a híres aurorképzőben vittek véghez. Odáig mentek, hogy Hermione már a Tekergőkhöz hasonlította őket.
- Mesélj már egy kicsit te is a pasijaidról. –kérte Ron a lányt.
- Hát… összesen egy férfi volt az életemben, aki megdobogtatta a szívemet. –válaszolta Hermione őszintén. –Most van egy jó barátom, de nem komoly a dolog, és szerintem nem is lesz. Már több baglyot is küldött, mióta utoljára találkoztunk, de valahogy nem volt kedvem írni neki…
- És mi a helyzet Malfoyjal? Szereted még? –kérdezte Harry kertelés nélkül.
- Én… -Hermione hirtelen nem tudta, hogy mit feleljen. Zavarában kezét tördelte. –Miért kérdezed?
- Mert szerintem ő szeret téged. –felelte Harry komolyan.
- Ugyan! –pirult el Hermione.
- Ez képtelenség –jelentette ki Ron. –Egy Malfoy nem szerethet senkit!
- Úgy nézett Hermionéra… nem is tudom… nekem úgy tűnt, hogy nem gyűlölet van a tekintetében. –vetette ellen Harry.
Ron úgy nézett barátjára, mint aki kételkedik annak épelméjűségében, Hermione pedig elutasítóan megrázta a fejét.
- Elég volt. Ne beszéljünk ilyen butaságokról!
- Ahogy akarod. –adta meg magát Harry. De persze a lány megadta a válasz számára azzal, hogy semmit sem felelt a kérdésre.
- Azt hiszem, ezt elteszem, mert még elveszíthetjük a fejünket. –állt fel az asztaltól Hermione zavarodottan. –Különben is… Lassan sötétedik. Haza kell hoznom Hailiet.
- Elkísérünk, nehogy valaki kihasználja a figyelmetlenségedet… -ajánlotta fel Ron lovagiasan, de Hermione beleszólt.
- Semmi bajom, Ronald Weasley. Nem kell nekem testőr…
-… és elüssön valami idióta mugli, vagy ilyesmi. –fejezte be a fiú kitartóan. –Amúgy is arra megyünk haza.
- Remek. –vágta rá Hermione, de ekkor fejébe behasított a fájdalom. Egy pillanatra megállt, de a következő percben elmúlt a kellemetlen érzés.
- Mi a baj? –kérdezte Harry aggodalmaskodva.
- Azt hiszem, fáradt vagyok. Ne haragudjatok… Induljunk el Hailieért, légyszi! –mondta Hermione, majd gyorsan fölkapta kabátját és az ajtóhoz sietett.
A két fiú követte a példáját, és nemsokára már a hideg, havas utakon jártak. Hermione csak remélni merte, hogy nem lesz semmi baja, de tudta, hogy szörnyen felelőtlen volt. A gyógyító szigorúan megtiltotta számára az alkohol, kávé és sok zsíros étel fogyasztását.
- Az alkohollal pedig rendkívül vigyázzon, mert hatástalanítja a bájitalt! –hallotta a bölcs asszony szavait. Ő pedig évek óta most szegte meg először! Szörnyű bűntudat lett úrrá rajta.
Harry és Ron nem igazán értette Hermione kitörését, de jobbnak látták nem firtatni a témát.
Mrs. Granger háza nem volt messze, de Hermione ezt is nagyon megterhelőnek érezte. Egyre növekvő hányingere nem nyugtatta meg, és aggódott Hailie miatt is.
- Olyan keveset vagyok vele mostanában együtt! Még az ajándékát sem vettem meg! Szörnyen önző vagyok! –vádolta magát a lány. –Ebből elég! Újra sokat fogok foglalkozni vele. Csak most ne legyen bajom! –fohászkodott némán.
Időközben megérkeztek a nagymama házacskájához.
Ron kopogott be, miközben Harry aggódó pillantásokkal méregette Hermionét. Mrs. Granger meglehetősen nagy sokkot kapott, mikor meglátta a régen annyit emlegetett ismerősöket lánya oldalán.
- Jó estét! –köszönt az asszony kissé megszeppenve.
- Jó estét kívánok! –köszönt kórusban a két fiú.
- Istenem… néha a Weasley ikrek jutnak róluk eszembe. –futott át a gondolat Hermione agyán.
- Szia anya! Ugye emlékszel még Harryre és Ronra? Találkoztunk a Roxfortban, azért nem jöttem korábban. Ugye nem baj? –kérdezte lány megjátszott sajnálkozással.
Hermione sápadtsága azonban nem kerülhette el a szőke asszony figyelmét, így azonnal anyai gondoskodással fordult a boszorkány felé.
- Dehogy! De veled mi a baj, kicsim? Ugye nem megint egy újabb rosszullét?! –tudakolta az aggódó anya.
- Semmi baj, csak egy kicsit fáj a fejem. –hazudta Hermione. Tudta, hogy veszélyes „játékot” űz, de édesanyjának nem tett volna jót, ha panaszkodásával zaklatta volna.
- Óh, elnézést! Kerüljenek beljebb! Azonnal szólok Hailienek! –ocsúdott fel Mrs. Granger és invitálta be vendégeit.
Hermione szemeivel üzent az asszonynak:
- Most nem akarunk sokáig maradni. Kérlek, ne kínálgass most semmilyen sütit!
Mrs. Granger természetesen olvasott lánya tekintetében, de nem tudta megállni, hogy ne kínálgasson valamit lánya rég nem látott ismerőseinek.
Harry és Ron azonban nem kért semmit az asszony nagy bánatára. Érzékelték Hermione rossz kedvét, így nem akartak a lány terhére lenni.
Hailie izgatottan csörtetett be a szobába. Az idegen hangoktól teljesen izgatott lett és ezen állapotát csak fokozta, hogy az egyik idegenben egy „híres embert” vélt felfedezni.
- Csókolom! –próbált szerencsét a kislány. A köszönéssel kapcsolatban mindig zavarban volt, hiszen Liz és anyja még néhány osztálytársa egyenesen kinevették, ha ezzel próbálkozott. Egyes idősebb, vagy konzervatívabb emberek viszont a „tiszteletlen” megszólítást nem viselték el. A kicsi csak remélni merte, hogy nem egy újabb nevetés lesz a válasz.
Harry kedvesen elmosolyodott és bíztatóan kacsintott. Ron arca egyszerre tükrözött zavart és bizonytalanságot. Nem volt számára unszimpatikus a gyerek, de a gondolat, hogy Malfoy vér csörgedezik az ereiben, elborzasztotta. A kislány hajszíne annyira emlékeztette gyűlölt ellenségére, hogy nem tudott szeretettel nézni a kislányra.
Harrynek ellenben semmi kifogása nem volt a gyerek ellen. Ő csak Hermione vonásait vette észre a kicsiben, és a hajszínében is a nagymamától öröklődött gént vélte felfedezni.
- Szia! De nehogy itt „csókolomozz” itt nekünk! Nem vagyunk mi olyan öregek! –viccelődött Harry.- A nevem Harry.
- Helló! Hailie Jade. –lépett a fiú elé a kicsi és kezet nyújtott neki. Harry csodálkozva kezet fogott vele.
- Ha ezt az oviban elmesélném… mondjuk csak Tania tudja ki az a Harry Potter. Na mindegy, majd neki elmondom! –gondolta Hailie, aki büszkeséggel vegyes tisztelettel nézett a „kis túlélőre”.
- Ron Weasley. –mondta Ron zavartan.
- Örvendek, Ronald. –nyújtott kezet Hailie. Viccnek szánta a megszólítást, de Ron valahogy nem értette a tréfát.
- Ron vagyok. –felelte Ron kissé sértett hanggal. Hermione megelégelte a beszélgetést, és felállt az asztaltól.
- Ne haragudjatok, de nekünk mennünk kell. Hihetetlenül kimerítő volt a mai napom. –szabadkozott a nő. –Indulunk! Most!
Hailie fájó szívvel vette észre édesanyjában a hajthatatlanságra utaló hangsúlyt. Hermione sápadtságát látva meg sem mert nyikkanni, inkább engedelmesen indult a kabátjáért.
- Milyen szófogadó itt valaki. -ironizált Harry.
- Csak akkor ilyen, amikor az anyja rosszul van. –javította ki Mrs. Granger. –Különben valóságos kis ördög!
- Hasonlíthat az apjára. –gondolta Ron rosszindulatúan.
Harry, mintha sejtette volna Ron gondolatait, figyelmeztetően oldalba bökte. Ron úgy tett, mintha észre sem vette volna a gesztust.
Pár percen belül elköszöntek a vendéglátótól. Mrs. Granger anyai jó tanácsokkal látta el Hermionét, aki kedvesen fogadta az ajnározást.
- Vigyázz magadra, kicsim! –hangzott az utolsó intelem, majd a négy fiatal elhagyta a házat. Harryék ragaszkodtak hozzá, hogy hazakísérjék a lányokat, akik örömmel elfogadták ezt. Hailie és Harry egész jól kijöttek egymással, Ron pedig egy-két hümmögést tett csak hozzá a diszkuráláshoz.
Rövid búcsúzkodás után azonban a fiúk is eltűntek, Hermione és Hailie pedig egyedül maradtak.
Hermione gyorsan lezuhanyozott, majd bebújt az ágyába. Hailie azonnal elaludt, ahogy meglátta az ágyat, így a gyenge nőnek még le is kellet vetkőztetnie a kicsit. Miután végzett, kellemetlen érzésekkel aludt el.

***
Hermione éjjel ismét ziláltan ébredt. Szörnyen fájt mindene, és el sem tudta képzelni, mi baja lehet. A hasa is roppantul fájt, ezért a mosdót vette célba.
Azonban ahogy felállt, hihetetlen mértékű szédülés lett úrrá rajta. Nekiesett az ablaknak, majd amikor ismét fel akart állni, minden eddiginél erősebb fájdalom hasított a fejébe. Erőtlenül rogyott a földre.

 
Menü

 Frissítések

 TÁMOGASD A HONLAPOT!!!

Az oldal bannerei

Honlap versenyeken elért eredményeink

Dícsőségtábla

Társoldalak bannerei

Linkek

Legyen kedvenc!

 
E-mail

Küldj Baglyot Christal Phoenixnek!

Küldj baglyot Miramaxnak!

 
AgiVega trilógiája

Botrány a Roxfortban

Egy varázsló szégyene

A Legnagyobb ellenség

 
H.P. novellák, regények

Harry Potter és egy mugli

A vér kötelez

Only you

Karácsonyi történet

Hét másodperc az élet

Máglya éjszakája

Lecc gó tu dö Szent Mungó! - avagy Hermióne egetrengető problémái ala Abmira

Emotional Lessons

 
Stormbird fanficje

Tudnivalók

Sárkánykölyök

 
Képek

 Vicces képek 

Mindenki kedvencei

 
Videók

Alan Rickman

Harry Potter- deleted scenes

Vicces reklámok

Filmrészletek

Klippek

 
Anna írásai

Az utolsó levél

Értekezlet

Összekötve

A kis fekete könyv

Cornelius show

Varázs Világ

Második esély

Szerencsés véletlen

Összezsugorodva

Gyermekáldás

 
Mizandra történetei

Keserűség

Professzorok

A Harry Potter- kód

A kvibli

 
Tündibogyó története

 
Cselszövések tengerében

 
Zsupszkulcs

Avalon

Kígyófészek

Potter szótár

DeviantART

Tárd fel titkaid!

IEPP - Továbbírások

Invito

Luthien Lovemagic

Menedék

Acciobrain!

FanFiction.Net

Merengő

Ginny/Harry site

Harry Potter fan oldal

Továbbvilág

Lumos

Wiches Sabbath

PhotoActor

Slytherin Common

Lilyanjudyth & Mellons

 
Elérhetőség

 

Hivatalos, hogy jön a Haikyuu!! Gomisuteba no Kessen movie! Magyar nyelvû plakát, magyar feliratos elõzetes!    *****    Todoroki Shoto Fanfiction oldal, nézzetek be és olvassatok! Új Shoto nendoroid blog az oldalon!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?