A hal�ls�padt Drakula k�s�rteties alakja, (v�rtõl cs�p�gõ, tûhegyes fogaival) a horror-irodalom jelk�pes figur�ja.

Akirõl mint�zt�k nem kev�sb� v�rszomjas alak, akire haz�j�ban nemzeti hõsk�nt eml�keznek.

"Iszonyat �s retteg�s fogott el, amikor l�ttam, hogy a f�rfi lassan kim�szik az ablakon, �s arccal lefel� araszol le a kast�ly fal�n a f�lelmetes szakad�k fel�. Sz�tter�lt k�p�nyege mintha hatalmas sz�rny lett volna."

Jonathan Harker, az ifj� angol �gyv�dbojt�r pillantotta meg �gy a holdvil�gn�l nemes vend�gl�t�j�t egy vad, szikl�s t�jon, valahol az erd�lyi K�rp�tokban, a mai Rom�nia ter�let�n.

Drakula gr�f, (ez a s�padt, magas, mindig feket�ben j�r� alak), m�r elõzõleg is meglehetõsen k�l�n�sen viselkedett.

Amikor az õsi csal�di kast�ly alatti 300 m�teres szakad�kb�l �jszaka farkas�v�lt�s hallatszott, a gr�f szeme kigy�lt �s felki�ltott: - Hallgassa csak, dalolnak az �jszaka gyermekei !

Amikor Harker elv�gja mag�t borotv�lkoz�s k�zben, az idõsebb f�rfi “szem�ben d�moni õr�let l�ngj�val" a torka ut�n kap, de amint meg�rinti a d�bbent vend�ge nyak�ban l�ncon f�ggõ keresztet, visszah�zza a kez�t.

Harker k�zvetlen�l eme epiz�d elõtt vette �szre, hogy b�r Drakula a szob�ban �ll, nem l�that� a borotv�lkoz� t�k�rben.

A gr�fhoz utazt�ban az utols� �llom�son a fiatal angolt k�r�lvett�k a parasztok, “�rd�g", pokol" d�rm�gt�k, �s sûrûn h�nyt�k magukra a keresztet. Egyszer csak bez�rva tal�lja mag�t a hatalmas romos v�rkast�lyba, melynek magas fekete ablakain egyetlen f�nysug�r sem hatol kereszt�l, �s a b�sty�k csorba oromzata balj�s fekete fogsork�nt meredezik a holds�t�tte �gbolt h�ttere elõtt". Vend�gl�t�ja, aki szemmel l�that�an egyed�l lakja a komor erõd�tm�nyt, csak �jszaka mutatkozik. A r�m�lt Harker k�ts�gek k�zt vergõdik, mert nem tudja, l�tja-e m�g valaha sz�lõhaz�j�t.

Bram Stoker sikersztorija

Harker persze minden idõk egyik legn�pszerûbb r�mreg�ny�nek, a Drakul�nak a fõhõse. A k�nyv 1897-es londoni megjelen�sekor azonnal kirobban� sikert aratott, �s az�ta is a bestseller-list�k �l�n van. Sz�mos film, sz�npadi mû �s k�preg�ny, sõt egy balett is feldolgozta, �s a gyûl�letes v�rsz�v� v�mp�r-gr�f t�rt�net�t emberek milli�i ismert�k meg vil�gszerte.

A reg�nybeli Drakula Angli�ba utazik hogy a v�mp�rok kultusz�t terjessze de v�g�l kudarcot vall, mert Harker megsz�kik a v�rb�l, �s �sszefog dr. Abraham van Helsinggel, a v�mpirol�gia holland szak�rtõj�vel. Egyed�l Helsing tudja, hogy a sz�rny irt�zik a napvil�gt�l, a fokhagym�t�l �s a kereszt jel�tõl. Azt is megtanulta, hogy a "hal�ltalanokat", ahogy a v�mp�rokat nevezik, csak a sz�v�k�n �tsz�rt kar�val lehet elpuszt�tani.

�vezredes legenda

Stoker v�mp�rhist�ri�ja a f�lelmetes l�nyekben val� hit gazdag �s kiterjedt hagyom�ny�ra �p�l, amelynek gy�kerei eg�szen az �kori egyiptomi �s g�r�g irodalomig ny�lnak vissza. Minthogy sok haldokl� v�rvesztes�g miatt gy�ng�l el, az egyszerû emberek bizony�ra azt hitt�k, hogy a v�riv�s helyre�ll�tja az erõt, sõt, az �lõk v�re �letre keltheti a holtakat.

A Drakula reg�ny legt�bbet azonban a m�lyen gy�kerezõ rom�n paraszti n�phitbõl mer�tett. Az ottani uralkod� vall�s, (az ortodox g�r�gkeleti kereszt�nys�g) tan�t�sa szerint, aki a kik�z�s�t�s �tk�t�l s�jtva hal meg, az visszaj�r� halott, “moroi" lesz mindaddig, am�g az egyh�z f�l nem oldozza az �tok al�l.

A helyi babon�k ismerik emellett a “strigoi" nevû d�moni madarakat, amelyek csak �jjel r�p�lnek, emberi h�sra �s v�rre �hesen. A n�phit �gy tartotta, hogy a pestist is v�mp�rok okozz�k.

A rom�n legend�k szerint bizonyos embereknek (p�ld�ul a t�rv�nytelen vagy meg nem keresztelt gyermekeknek, vagy a hetedik fi�k hetedik fiainak) v�gzete, hogy v�mp�rr� legyenek. A v�mp�rnak hatalm�ban �ll, hogy �llatt� (legt�bbsz�r denev�rr� vagy farkass�) v�ltozz�k.

N�melyik faluban a v�mp�rs�g gyan�j�ba keveredik az, aki visszautas�tja, hogy fokhagym�t egyen. Tulajdonk�ppen a v�riv�k �jszakai t�mad�s�t a h�z lak�i �gy ker�lhetik el a legbiztosabban, ha fokhagym�val bed�rzs�lnek minden ajt�t �s ablakot.

Stoker a londoni British Museumban folytatott intenz�v kutat�sai �s a magyar tud�s, V�mb�ry �rminnal folytatott besz�lget�sei r�v�n ismerte meg e hiedelmeket. De hat�ssal volt r� a Hasfelmetszõ Jack-f�le megoldatlan gyilkoss�gsorozat is, valamint bar�ts�ga az irodalm�r �s felfedezõ Richard Burtonnel, aki t�bbek k�z�tt tizenegy hindu v�mp�rt�rt�netet leford�tott.

Rejtett �rz�kis�g

Sok kritikus �ll�tja, hogy Vikt�ria kir�lynõ elfojtott szexualit�s� kor�ban az erotikus tartalmak gyakran �lc�zott form�ban jelentek meg. Stoker reg�nye �ntudatlanul is rejtett szexu�lis jelent�st hordoz a v�mp�rok titokzatos �s h�tborzongat� �jszakai t�mad�s�ban v�res erõszak �s az �rz�ki tapasztalat ir�nti szenved�lyes s�v�rg�s elegyedik. Harkernek p�ld�ul nyilv�nval�an tetszik, hogy Drakula h�rom ifj� k�vetõje �lm�ban meglepi: “Mind a h�romnak ragyog�an feh�r fogai voltak, melyek �gy villantak elõ �rz�ki ajkaik m�g�l, mint rubinok k�z�l a gy�ngy. Volt benn�k valami nyugtalan�t�, valami vonz�, de ugyanakkor hal�losan fenyegetõ. A sz�vem m�ly�n �getõ, bûn�s v�gy �bredt, hogy b�rcsak azok a v�rpiros ajkak megcs�koln�nak..."

Ezt az �rz�ki var�zst �s az �jjel k�borl� v�rsz�v� "halhatatlanokr�l" sz�l� õsi babona k�ts�gtelen�l h�tborzongat� hat�s�t Stoker reg�ny�ben m�g egy fantasztikus elem erõs�ti: egy rom�n nemzeti hõs hihetetlen, de igaz t�rt�nete. Val�ban, Drakula maga dicsekszik Harkernak a t�r�k�k ellen vit�z�l harcol� hazafias õs�vel, azzal a zsarnokkal, akit Kar�bah�z� Vlad n�ven ismer a t�rt�nelem.

Egy kegyetlen hazafi

Az eredeti Drakula a XV. sz�zadban az Erd�llyel szomsz�dos hegyvid�ki ter�let, a Havasalf�ld fejedelme volt. Festm�nyeken �s fametszeteken meg�r�k�tett arck�peinek tan�s�ga szerint vastag bajsz�, horgas orr� �s nagy, meredt szemû f�rfi volt, a kereszts�gben a Vlad nevet kapta, de Drakul�nak is nevezt�k, mert csal�dj�nak c�mer�ben “dracul", vagyis s�rk�ny �gaskodott. E sz�nak t�rt�netesen “�rd�g" jelent�se is van.

Fiatal kor�ban t�szk�nt a t�r�k�k fogs�g�ba ker�lt, ahol ellesett egy gy�trelmes kiv�gz�si m�dot, a kar�ba h�z�st. E barb�r b�ntet�s sor�n az �ldozat test�n kihegyezett fakar�t vagy vas l�ndzs�t sz�rnak kereszt�l, majd fel�ll�tva a f�ldbe �ss�k, hogy lass� k�nok k�z�tt szenvedjen ki rajta.

1448-ban Vlad val�sz�nûleg 18 �ves volt csup�n, amikor a t�r�k�k a havasalf�ldi tr�nra �ltett�k, de õ k�t h�nap m�lva egy kereszt�ny kolostor falai k�z� menek�lt. Miut�n a t�r�k�k bevett�k Konstantin�polyt, az ortodox kereszt�nys�g fõv�ros�t, Vlad 1456-ban visszat�rt �r�kl�tt tr�nj�ra, �s ettõl kezdve n�gy �vig p�ld�tlanul lelem�nyes kegyetlens�ggel uralkodott. Egy alkalommal minden ok n�lk�l feldûlt egy vele bar�ti viszonyban �ll� v�rost, ennek 10 ezer polg�r�t megk�noztatta, sokat kar�ba is h�zatott. Ekkor tett szert �j ragadv�nynev�re: Tepes, vagyis "kar�bah�z�". Legh�rhedtebb t�megm�sz�rl�s�t 1640 Szent Bertalan napj�n k�vette el, ekkor az egyik erd�lyi v�rosban 30 ezer embert h�zatott kar�ba.

Vajon Drakula k�z�ns�ges szadista volt, vagy kegyetlen puszt�t�sai m�g�tt politikai ind�t�kot kell keresn�nk ?

A v�lasz val�sz�nûleg: is-is. Amikor a t�r�k udvar k�vetei nem vett�k le jelenl�t�ben a turb�njukat, megparancsolta, hogy sz�gezz�k a kopony�jukhoz, ez nyilv�nval�an a f�ggetlens�g arc�tlanul mer�sz kinyilv�n�t�sa volt. B�rmily barb�r volt, h�rnevet szerzett a kereszt�ny Eur�p�ban, sz�mos Duna menti v�rat foglalt vissza a t�r�k�ktõl, �s sereg�vel csaknem a Fekete-tengerig hatolt.

Az �rem m�sik oldala, hogy miut�n visszafordult csapataival, a saj�t n�pe akarta hamis�tott levelekkel gyan�ba keverni, hogy �sszej�tszik a t�r�k�kkel. Drakul�t Corvin M�ty�s magyar kir�ly, se sz�, se besz�d, tizenk�t �vre lecsukatta. Lehet, hogy maguk a havasalf�ldiek undorodtak meg saj�t uralkod�juk b�ntetõ m�dszereinek b�mulatos v�ltozatoss�g�t�l, amelybe az elevenen megfõz�stõl �s megny�z�st�l az �get�sig �s a csonk�t�sig minden belef�rt.

B�rt�n�vei alatt Drakula, aki fondorlatosan elbûv�lõ szem�lyis�g lehetett, �sszebar�tkozott õreivel, akik seg�tõk�szen ell�tt�k egerekkel �s m�s kis �llatokkal, hogy a cell�j�ban kar�ba h�zhassa õket csak �gy, a maga �r�m�re. 1474-ben kiszabadult. K�t �vvel k�sõbb (imm�r harmadszor) bejelentette ig�ny�t a havasalf�ldi tr�nra, de k�t h�nappal ezut�n, 45 �ves kor�ban, mikor ism�t r�szt vett egy t�r�k�k elleni csat�ban, meg�lt�k. Fej�t lev�gt�k, �s m�zben konzerv�lva tr�feak�nt k�ldt�k a szult�nnak, test�t jeltelen s�rba temett�k.

A tov�bb�lõ v�mp�r

Mi�rt hozta kapcsolatba Stoker Vlad Tepest, a Drakul�t a v�mp�rizmussal ? A rom�niai parasztgyerekek nemzed�keit riogatt�k a “J� legy�l, vagy elvisz a Drakula" fenyeget�ssel.

M�sr�szt viszont az a hit is tov�bb �l az egyszerû n�pben, hogy Drakula, a hõs vez�r valamilyen m�don visszat�r, ha orsz�ga s�lyos vesz�lybe ker�l. Lehet, hogy a kar�ba h�z� fejedelem �vsz�zados legend�ja elbûv�lte a szerzõt, aki reg�ny�ben fel akarta haszn�lni az izgalmas n�phagyom�ny mot�vumait, �s be akarta mutatni Rom�nia k�s�rtetiesen sz�p, kietlen t�jait.

Mindenesetre Stoker kital�lt Drakula gr�fja szembeszeg�l az elm�l�ssal. A nev�t viselõ filmek, j�t�kok, sõt �lelmiszerek tov�bbra is j�l fogynak a piacon.

Lugosi B�la magyar sz�n�sz (a filmv�sznon minden idõk legh�resebb Drakul�ja) vagyont keresett szerep�vel, de a morfium csaknem az eg�szet felem�sztette. Amikor 1956-ban, hetvenh�rom �vesen meghalt, k�v�ns�g�ra abban a v�r�s szat�nszeg�lyes fekete k�penyben temett�k el, amelyet a v�mp�r szerep�ben viselt.

Az 1980-as �vek k�zepe t�j�n k�zz�tett, a porphyria nevû nagyon ritka betegs�grõl sz�l� orvosi tanulm�nyok felkavart�k a v�mp�rt�rt�netek esetleges val�s�galapja ir�nti �rdeklõd�st, a sajt� �jb�l sokat cikkezett az �n. “Drakula-k�rr�l".

Val�j�ban a porphyri�nak csak a CEP n�ven ismert v�lfaja vezet v�mp�rszerû k�lsõ jegyek: hegyes fogak, erõs szõrzet, a f�nnyel szembeni t�l�rz�kenys�g �s v�rszeg�nys�g kialakul�s�hoz. Mind�ssze hatvan ilyen esetet jegyeztek fel.

Mindenesetre a porphyria orvosi kutat�s�r�l k�z�lt izgatott sajt�besz�mol�k m�g egyszer bebizony�tott�k, hogy a kital�lt Drakula-figura ma is �ppoly m�lyen megig�zi a k�zv�lem�nyt, mint a fiatal Harkert, aki a reg�nyben d�bbenten teszi fel a k�rd�st: “Mif�le ember ez, vagy mif�le teremtm�ny, emberbõrbe b�jva ?"