M�g �let�ben nem l�tott ilyesmit.  Az udvart tombol� fiatalok �z�nl�tt�k el. Perselus �gy l�tta el�g g�tl�stalanok a muglik. N�h�ny f�rfi vadul r�h�g�tt valamin, m�sok id�tlen�l t�nferegtek a „nagymen�k” k�z�tt. Voltak akik m�r ebben az �r�ban r�szegen h�zt�k a l�b�rt, vagy �pp egy bokor t�v�ben �klendeztek. Perselus ink�bb besietett az �p�letbe. N�h�ny ember kiv�tel�vel mindenki t�ncolt. Le�lt a pulthoz, s mik�zben k�rt egy poh�r vodk�t, l�zasan keresni kezdte a t�megben Draco�kat. �gy t�nt, mintha az eg�sz telep�l�s itt lett volna. N�ha m�g egy-egy �t�ves-forma gyereket is felfedezni v�lt. Mag�ban szidni kezdte az esz�t, hogy ilyen helyre j�tt, de azt�n ellejtetett mellette Draco Nathalyval. A fi� el�gedett arc�t l�tva meggondolta mag�t. A dal lecser�l�d�tt. Valami vad zene indult. Erre az �regebbek ink�bb levonultak pihenni, helyet hagyva a fiataloknak. Perselus v�gign�zett rajtuk. Csod�lkozott rajta, hogy m�g mindig a l�bukon �llnak. Az �lland� fejr�z�s, haj-lenget�s �s a folyton �ssze�tk�z� emberek nem t�ntek �pesz�eknek. K�zben ism�t felt�ntek Draco�k. Nethaly messzir�l integetett, hogy csatlakozzon hozz�juk, de ink�bb �gy tett, mintha nem l�tn� �ket �s visszafordult ital�hoz.

- Eg�szs�gedre!- vigyorgott mellette egy alak, �s � is felhajtott egy poh�rk�val. Andrew, hozz k�t dupl�t!­­- adta fel a rendel�st, majd az �jrat�lt�tt poharak egyik�t Perselus kez�be nyomta.

- �j vagy itt?- k�rdezte k�t csukl�s k�z�tt.

Perselus gyanakodva megszagolta az italt, majd arra gondolt, hogy lassan Mordon paranoi�j�t is lek�r�zi. Ez�rt egy szuszra bev�gta az eg�szet.

- J�l van, bar�tom. B�tor vagy, �s kem�ny – veregette meg a v�ll�t a m�sik.

Perselus nem �rtette, hogy mit jelent a „kem�ny” kifejez�s, de az�rt illedelmesen megk�sz�nte a jelz�t. A f�rfi rond�n kir�h�gte, majd kiss� elborult tekintettel n�zett r�.

- J�l van, leg�ny. Tetszik a st�lusod. Ilyen emberre van itt sz�ks�g!- ezzel bed�l�ng�lt a t�ncol� t�meg k�z�.

Perselus megcs�v�lta a fej�t �s p�szt�zni kezdte a fiatals�got Draco�kat kutatva. Egy �zben l�tta, hogy Nathaly egy ismeretlen f�rfival t�ncol. Azt�n �gy t�nt, mintha egy ismer�s fekete hajkoron�t pillantott volna meg. A l�tom�s r�gt�n el is t�nt, � pedig letette a pohar�t.

- Ink�bb nem iszok t�bbet - motyogta maga el�.

- Ne m�r!- telepedett le mell� Draco. Egy poh�r vajs�rt.- intett.

A pult m�g�tt �ll� f�rfi rossz�ll�an megcs�v�lta a fej�t, majd felnyitott egy �veget �s el� l�kte. A fi� nyomban bel� is kortyolt, majd a fel�t kik�pte.

- Ez meg mi?- k�rdezett r�, s megvizsg�lta az �veget.

V�g�l siker�lt kiszednie az �lland�an pislog� f�nyben a „fekete s�r”- t. El�gedetten emelte a sz�j�hoz.

- Nem is rossz.- tette hozz�. Suavasper, meg kell mondanom, eg�sz j� kis helyre hozott. Nem panaszkodom.

- �r�l�k, Draco. De nem gondolod, hogy le k�ne venned a kab�tod?- �rdekl�d�tt, mivel a fi�n m�g mindig ott volt a ruhanem�.

- �, m�g nem. Az el�bb l�ttam, hogy Nathalyt felk�ri valami pasas. Azt hiszem hamarosan friss leveg�re lesz sz�ks�ge.

- Ezt meg honnan veszed?

- Meg�rz�s.- vetette oda, majd az �veggel a kez�ben visszasietett a t�ncparkettre.

K�zben megint valami kellemesebb zene kezd�d�tt, s n�h�ny el�g kih�v�an �lt�z�tt n� �llt meg el�tte. Valami�rt er�sen eml�keztett�k Cameli�ra.

- Gyere t�ncolni - sz�lal meg az egyik.

Szokny�ja olyan „hossz�” volt, hogy Perselus m�r azon gondolkodott, hogy elk�ri, �s �vk�nt haszn�lja.

- Dehogy megyek – vetette oda goromb�n.

- Ugyan m�r… ne �ld�g�lj itt egyed�l – tette hozz� egy m�sik, akire viszont annyira r�tapadt a b�r maskar�ja, hogy csod�lkozni kezdett, hogy m�g l�legzik.

- Pontosan. Gyer�nk, fi�ka…- cincogta egy sz�ke liba.

- Nem- hangs�lyozta.

- Hagyd csak, Monique…- sz�lalt meg a fullad�si hal�lra sz�nt. Lehet, hogy nem tud t�ncolni.

- Ugyan m�r, Blanche – vetette oda a „szoknya- helyett- egy- sz�l- c�rn�val- takarom- magam” n�. T�ncolni az utols� bolond is tud.

Perselus felkapta a vizet.

- Ha ez �n�knek t�n, �n vagyok a kir�lyn� – vetette oda.

- N�zd csak, Monique… M�ris megvan, mi a gondja- mosolygott a Blanche-nak nevezett. Nem tetszik neki a zene…

- Menj �s keress valamit sz�m�ra… tudod melyikre gondolok… - sz�lalt meg az egyik n�, aki eddig a h�tt�rben maradt. Arra az arisztokratikusra… tudod, nem? Amelyikre egyszer l�ttuk szokat a furcsa embereket t�ncolni.

Monique megr�zta a fej�t.

- Azok az emberek, akik a t�v�ben megjelentek. A f�rfiaknak sz�m volt a h�tukon… Nem eml�kszel?

A n� erre felsikkantott.

- Azokra a furcsa p�rocsk�kra gondolsz? Persze, azt hiszem, az t�k�letes lesz.

Perselusnak egy�ltal�n nem tetszett a dolgok ilyet�n alakul�sa. Nem tudta, mir�l besz�ltek a n�k, viszont a hangs�ly, ahogy besz�ltek azokr�l az illet�kr�l felh�bor�totta. Azt�n h�rtelen felcsend�lt egy kering�. Elk�nyvelte mag�ban, hogy a h�lyes�gnek nincs hat�ra… ezek a n�k kir�h�gik a vil�g legjobb, legszebb �s legizgalmasabb t�nc�t.

- Na, mi van? Ez sem el�g j�?

Erre besokallt, �s felpattant a sz�kb�l.

- H�lgyeim, mikor sz�lok ind�ts�k �jra a dalt.

Ezzel elindult megkeresni Nathalyt. Rem�lte, hogy a n� ismeri legal�bb az alapl�p�seit a kering�nek. Hamarosan meg is tal�lta, �pp egy id�sebb f�rfivel t�ncolt.

- Eln�z�st- l�pett oda hozz�juk. Elrabolhatom a h�lgyet?

- Term�szetesen – ked�lyeskedett az �reg, majd otthagyta �ket.

Perselusnak most el�sz�r volt ideje megn�zni mag�nak tet�t�l talpig a n�t, az este folyam�n. Egy kellemes kis es�lyi volt rajta, nem hivalkod�, de m�gis kiemelte alakj�t. Nem sok fest�ket haszn�lt, �gy az eg�sz val�ja a term�szetess�gr�l sz�lt. Hossz�, barna haja egy eleg�ns kontyba volt �sszefogva. A t�nct�l kipirult arca pedig nagyon illett a ruh�j�nak majdnem fekete sz�n�hez.

- Tud kering�zni, kisasszony? – tette fel a k�rd�st h�rtelen.

- Term�szetesen - mosolygott.

- T�k�letes - b�lintott, majd megkereste a szem�vel a k�v�ncsian �lldog�l� n�ket.

Intett nekik, mire hamarosan �jraindult a sz�m.

- Tartsunk egy kis bemutat�t az igazi sz�rakoz�sr�l – mondta, majd mikor ez els� hangok elhangzottak r�gt�n k�zelebb is l�pett Nathalyhoz.

- Megtisztelne egy t�nccal?- k�rdezte lovagiasan, �s meghajolt.

A n� kuncogva elfogadta a fel� ny�jtott kezet. Mikor t�ncba lend�ltek, Perselus a f�l�be s�gott.

- Az�rt az illemet is j� lenne megtanulniuk ezeknek a mugliknak.- utalt egy sarokban �lldog�l� p�rocsk�ra.

A f�rfi �ssze-vissza fogdosta a n� legintimebb r�szeit.

- �s ki m�s lenne alkalmasabb ennek tan�t�s�ban, ha nem �n…- s�gott vissza Nathaly.

- Most viccel velem?- somolygott. Ahogy akarja…- majd mikor a dal kiss� lend�letesebb lett, bemutatott egy �gyes mozdulatot.

A n� k�nnyed�n k�vette, Perselus pedig csod�lkozni kezdett.

- Nem gondoltam volna, hogy ilyen j�l megy.

- Pedig mondtam, hogy tudok kering�zni. Tudja, az eff�le t�ncok a v�remben vannak…- magyar�zta.

- T�k�letes. Akkor mutassuk meg, mit tudunk.

A tov�bbiakban nem sz�ltak egym�shoz. Olyan term�szetess�ggel lejtettek �t a termen, mintha vil�g�let�kben egy�tt t�ncoltak volna. Az emberek lassan kih�z�dtak a falak mell� �s elb�v�lve n�zt�k p�rosukat. Draco somolyogva �lldog�lt egy sarokban, de nem sok�ig. Ink�bb le�lt a pulthoz �s rendelt m�g egy �veg s�rt. A dalnak hamarosan v�ge lett, a t�meg pedig megtapsolta a p�rost. Perselus le�lt Draco mell�, akit viszont Nathaly nyomban el is r�ngatott, mivel egyik kedvenc dala csend�lt fel.

�jf�l el�tt azonban h�rtelen minden elhallgatott. N�h�nyan �gyes kis �vegpoharakat osztogattak. Perselus meg�llap�totta, hogy pont olyanok, mint a roxforti serlegek, csup�n nagyon t�r�kenynek t�ntek. Hamarosan megteltek a poharak aranys�rga, pezsg� itallal, �s Draco is el�ker�lt. Nathaly egy kis mosollyal �llt Perselus mellett. Addigra m�g let�ncoltak legal�bb h�rom k�rt, k�zk�v�natra. �pp egy igen kellemesnek �g�rkez� tang�t kellett f�lbeszak�taniuk az �jf�l k�zeledte miatt. Perselus, mikor les�t�ltak a t�ncparkettr�l, m�g odas�gta, hogy az�rt nem szabadul meg a n� egyk�nnyen t�le: �jf�l ut�n k�v�ncsi lesz, milyen szinten ismeri ezt a t�ncot. Az eg�szet olyan hangnemben adta el�, mint a di�kjait vizsg�ztatni k�sz�l� tan�r. Nathaly viszont nevetg�lve biztos�totta, hogy alig v�rja. Perselus ezt az eg�szet term�szetesen az alkohol sz�ml�j�ra �rta. M�r akkor is �gy gondolta, mikor felcsend�lt egy cha-cha-cha �s h�rtelen elfogta a v�gy, hogy megint megh�d�tsa a parkettet. Rem�lte, hogy m�snapra nem lesz t�lzott fejf�j�sa, b�r az a n�h�ny poh�rka, amit �rkez�sekor ivott, meg sem l�tszott rajta.

H�rtelen kioltott�k a l�mp�kat. A s�t�ts�gben tapogat�zva j�rk�l� emberek indultak megkeresni a hozz�tartoz�ikat. Perselus meg volt el�gedve Dracoval. Az est folyam�n t�bbsz�r is l�tta a t�ncol�k k�z�tt, igaz, mindig csak Nathaly mellett. Azt�n egyszerre felzend�lt a t�meg. Olyan hanghat�st okoztak, hogy az ablakok beleremegtek.

- �t!

Csend… azt�n…

- N�gy!

Perselus hallotta, hogy Nathaly is csatlakozik a hangos visszasz�ml�l�shoz.

- H�rom!

Draco h�tat ford�tott a pultnak �s szembefordult vel�k.

- Kett�!

Draco is csatlakozik.

- Egy!

D�rg� taps hangzott fel.

- Boldog �j �vet!- zend�lt, �s visszakapcsol�dtak a villanyok.

Perselus �pp fordult volna Nathalyhoz, de egy poh�r cs�rren�se megzavarta. Draco kez�b�l kiesett a pezsg�spoh�r �s sz�tcsattant a f�ld�n. A fi� valahova Perselus h�ta m�g� n�zett elkerekedett szemekkel. Nathaly is felfigyelt erre �gy egyszerre Perselusszal fordultak abba az ir�nyba, ahova Draco n�zett. A f�rfi csod�lkozva n�zett k�rbe. N�h�ny p�rocska m�g mindig �nfeledten cs�kol�zott. Ett�l lep�d�tt volna meg ennyire?

- Mit n�zel?- k�rdezett r�.

A m�g mindig megd�bbent fi� el�remutatott.

- �ket – mondta, s k�zben kiss� megremegett a hangja.

Perselus jobban megn�zte �ket, de semmi m�st nem l�tott, mint egy ismeretlen f�rfit. J�l kidolgozott val�j�val eltakarta a m�sikat. Azt�n nagy hevess�g�kben kiss� oldalra fordultak �s Perselusnak is leesett az �lla. A m�sik alak nem m�s volt, mint a s�t�t haj� fiatalember, akit az est kezdetekor egyszer mintha l�tni v�lt volna. Nem k�pzel�d�tt. �s ez a jelenet t�k�letesen r�c�folt sejt�s�re. Harry Potter t�nyleg meleg, most m�r k�ts�g sem f�rt hozz� t�bb.