M�r s�t�ts�g volt odakinn, mikor fel�bredt. K�r�ln�zett a szob�ban, �s lassan fel�lt. Kik�sz�l�dott az �gyb�l, majd kil�pett a folyos�ra. �ppen le�rt az el�csarnokba, mikor tizenegy szem�lyt pillantott meg. Kilenc k�z�l�k vastag utaz�k�penyben, kett� pedig meleg, benti �lt�zetben. K�zelebb l�pett hozz�juk �s felismerte azokat a csal�dtagokat, akiket tegnap a szob�jukba tess�kelt. Kezet fogott �s kezet cs�kolt, majd mind a kilencen kil�ptek. Szeme sark�b�l l�tta, hogy egyik�k Draco v�ll�ra teszi a kez�t, mire a fi� h�rtelen �sszer�ndul. Miut�n becsuk�dott az ajt� vend�gl�t�ihoz fordult. A n� �pp ezt a pillanatot v�lasztotta, hogy sz�les mosoly k�s�ret�ben �dv�z�lte �t.

- J� est�t, Mr. Piton. Kialudta mag�t?

- Igen.

- Remek. A b�jitalf�z�s kiss� kik�sz�tette.

- Err�l jut eszembe… Visszamegyek, �s kipakolom az �st�kb�l a f�zeteket.

- Azt m�r megtettem.

Perselus elcsod�lkozott.

- Ugyan m�r.- folytatta a n�. Nem nagy kunszt kit�lteni n�h�ny �stnyi b�jitalt.

Perselus b�lintott, majd r�n�zett Dracora.

- J�l aludt�l?

- Igen.- v�laszolt a fi�, b�r kiss� betegesnek t�nt.

- �r�mmel hallom. Ha j�l l�tom, sz�ks�ged lenne egy �veg energian�vel� italra.

Erre a n� kutatni kezdett a zsebeiben �s p�r perc m�lva kih�zott egy �vegcs�t.

- Ez megfelel?

Perselus csak r�pillantott, majd megint b�lintott egyet. A n� odany�jtotta Draconak a fiol�t, aki ut�nany�lt. Mikor �pp �tvette volna egy apr� r�szen �ssze�rt a kez�k, amit�l Draco �gy ugrott meg, mintha megpofozt�k volna.

- Draco, j�l vagy?- k�rdezte t�le Perselus.

- Igen, persze.

- Elmagyar�zod, hogy mi volt ez?

- Semmi.

- Draco… - h�zta fel a szem�ld�k�t. L�tom, hogy van valami bajod. Nem vagy j�l. Mondd el, hogy seg�ts�nk.

- Mondom, hogy semmi bajom!- kapta fel a vizet a fi�.

- Draco, van valami bajod, �s te is tudod. �gy n�zel ki, mint egy k�t l�bon j�r� halott.

- Mi k�ze mag�nak hozz�?- ord�totta most m�r teli torokb�l. Ki k�rte, hogy kifejtse a v�lem�ny�t? �n nem h�vtam ide! Hagyjon b�k�n! Majd kifizetem a nyamvadt b�jitalait! M�gis, mit k�pzel, hogy csak �gy idedugja az orr�t, �s m�ris �gy �rzi, mindent tud? Hagyjon b�k�n!

Perselusnak kicsit rosszul estek a szavak. Mellette a n� elk�pedve n�zte a tombol� fi�t.

- K�rj bocs�natot, Draco.- sz�l�totta fel. Suavasper seg�teni akart, ha nem vetted volna �szre.

- Seg�teni egy fen�t!

- Draco, nyugodj meg.- csit�totta a n�.

- Nem nyugszom meg! Hogy nyugodhatn�k meg? T�nj�n innen!- fordult megint Perselushoz.

- Na de Draco!- m�ltatlankodott a n�.

- Hagyja csak, kisasszony.- sz�lalt meg Perselus v�g�l. Igaza van. Pof�tlanul bele�rtottam magam olyasmibe, ami nem az �n dolgom. M�ris �sszeszedem a dolgaimat.

Perselus lelomboz�dva visszas�t�lt a szob�j�ba, hogy felvegye �ti k�peny�t �s vastag tal�rj�t. �tk�zben meg�llap�totta, hogy Luciust �s Cameli�t el�g j�l ki�t�tte az ital, ha m�g mindig alszanak. Becsukta maga m�g�tt az ajt�t, �s le�lt az �gy�ra. Alig telt el n�h�ny perc, mikor kopogtattak.

- Nyitva.- sz�lt ki, mire bel�pett az ajt�n Draco.

- Eln�z�st k�rek az el�bbi�rt. Nem tudom, mi �t�tt bel�m.

- Semmi gond.- v�laszol, majd fel�llt, hogy felkapja a k�penyt, �s induljon.

- Nem kell elmennie.- hallotta az ajt�b�l a hangj�t.

Perselus megfordult. A fi� t�nyleg nagyon betegnek t�nt. Szemei alatt nagy karik�k �ktelenkedtek, er�s kontrasztban a s�padt, m�r-m�r falfeh�r b�r�vel. Olyan volt, mintha p�r nap alatt legal�bb h�sz kil�t fogyott volna. Perselus visszasomford�lt, �s megint le�lt az �gyra.

- �szinte leszek.- mondta. T�nyleg r�mesen festesz.

- K�sz�n�m.- b�gta a fi� egy mosollyal a sz�ja sark�ban, majd � is le�lt mell�.

- Sz�val? Elmondod?

Draco arca h�rtelen els�t�t�lt, �s k�nnyekkel telt meg a szeme. Perselus l�tta, hogy pr�b�lja lenyelni �ket, de egy id� ut�n felhagyott vele �s csendesen s�rni kezdett. Meg�llap�totta, hogy soha �let�ben nem l�tta m�g Dracot ennyire kik�sz�lve, pedig a h�t �v alatt, m�g tan�totta sokmindent megtudott r�la. Mondhatja ak�r azt is, hogy mindent. A fi� t�r�lgetni kezdte az arc�t Perselus k�zelebb �lt �s megveregette a v�ll�t.

- J�l van, add ki magadb�l!- sz�l�totta fel, mire az m�g er�teljesebben kezdett s�rni.

Perselus m�r nem tal�lta furcs�nak ezt az eg�szet. �gy �rezte a fi� most, �gy h�sz �ves kor�ban teljesen felfogta mi folyik k�r�l�tte. Sokszor l�tta m�r elkeseredve, de ennyire �sszet�rve m�g soha. Arra gondolt, hogy a sok �vnyi b�nat most gy�lt annyira �ssze, hogy ki tudja adni mag�b�l. Szorosabban mag�hoz �lelte a hang n�lk�l zokog� fi�t, aki nem tiltakozott ez ellen. Perselus tudott egyet s m�st r�la. Iskol�s kor�ban �gy vigy�zott r�, mintha a saj�tja lett volna. Draco sokszor ment hozz�, hogy elpanaszolja �gyes-bajos dolgait. �ltal�ban az apj�val vagy a tri�val val� kapcsolat�t elemezt�k ki egy�tt, �s viszonylag mindig jobb kedvvel ment el t�le. Perselus sejtette, hogy Draco m�g ha nem is ment �t olyan dolgokon, mint Potter, m�gis m�lyen �rintett�k a dolgok. Hiszen neki sem volt kellemes gyermekkora. A csal�dj�t mindig is im�dta. Az apj�t p�ldak�p�nek tekintette. M�g Lucius Voldemort szolg�lat�ban �llt, � is mag�nak �rezte azokat az ide�kat, amit sz�lei. B�r m�r az els� �vben olyan kudarcok �rt�k, amikre nem sz�m�tott, m�gis megmaradt hit�ben, hogy Lucius tudja mit csin�l. Tal�n ez volt az egyetlen hib�ja. Ennek k�vetkezt�ben ugyanis sikeresen elvesztette Potter bar�ts�g�t, ami, mint Perselus tudta, nagyon sokat nyomott a latban. Ezut�n a folytonos piszk�l�d�sok amik k�z�tt�k voltak egyre jobban kik�sz�tett�k �t. Draco viszonylag hamarr�j�tt, hogy ezzel a hozz��ll�ssal nem lesznek sem bar�tai, sem szeret�i. Perselus egyetlen l�nyt l�tott a k�zel�ben, Pansy-t, de Draco hamarosan �t is elmarta mag�t�l. Ekkor m�r t�bb besz�lget�st folytattak, �s Draco r�j�tt, t�l k�s� valamit is tenni. Azt�n j�tt a nagy p�lfordul�s. Lucius �t�llt Dumbledore oldal�ra, Draco pedig teljesen �sszezavarodott. Az apja, akit mind a mai napig im�d, el�rulta az ur�t, csak hogy a nyertes csapatba ker�lj�n. Igaz, Draco addigra m�r tudta, hogy milyen t�rsas�gba ker�lt, ennek ellen�re most m�gis rosszul �rintett�k a dolgok. Mindazok a c�lok, amelyek miatt nem lehettek bar�tai most elt�ntek. R�j�tt, t�k�letesen hi�baval� volt minden. Az apja imm�r hangosan vallotta, hogy semmi baj a s�rv�r�ekkel, hogy Voldemort bolond. � pedig most egy olyan heylen �llt, ahol mindenki megvetette. A r�gi cinkosai az�rt, amit apja tett, a Rend pedig az�rt, mert annyiszor keresztbetett nekik. Perselus �rezte, hogy a fi� lejjebb cs�szik, majd kiny�jt�ztatja l�bait �s az �l�ben folytatja a s�rdog�l�st. Cir�gatni kezdte v�llig �r�, ez�stsz�ke haj�t, amit�l egyre jobban megnyugodott. K�zben tov�bb folytatta az elm�lked�st. Draco ezut�n m�r csak a sz�leire hagyatkozhatott. Mikor az anyja meghalt bizony�ra egy vil�g d�lt �ssze benne. R�ad�sul az im�dott apja egyre jobban t�nkretette mag�t. Az �jszakai iv�szatok semmi esetre nem tettek j�t egyik�j�knek sem, �s m�g volt valami, amit Draco egyszer csak �pp megeml�tett, de nem tartott t�l nagy fontoss�got neki. Most viszont mintha csap�sk�nt �rte volna a felismer�s. Soha nem �rtette, mi�rt piszk�lja �lland�an Potter�ket, ha �gyis tudja hogy � lesz a vesztes. Ezen �r sokszor elgondolkodott, de ugyanarra az �ll�spontra jutott: tal�n irigys�gb�l. Most viszont, hogy �gy belegondolt, r�j�tt valamire. Draco t�bbsz�r pr�b�lt Potter kegyeibe f�rk�zni, ami soha nem siker�lt neki. �gy �rezte, hogy ennek nagy fontoss�ga van a mostani �llapot�ra n�zve. Draco valami miatt k�zelebb akart ker�lni a tri�hoz, akik soha nem vett�k a lapot. R�n�zett a fi�ra. Az �lomba s�rta mag�t az �l�ben. �vatosan kih�zta mag�t al�la, �s a feje al� helyezett egy p�rn�t. Tudta, mi a megold�s. �tk�zben �sszetal�lkozott Luciusszal, aki �tbaigaz�totta a bagolyh�z fel�. Elk�ld�tt k�t levelet, majd visszasietett a kast�lyba. Lucius �pp Cameli�val t�rsalgott, mikor bel�pett a nappaliba.

- Te�t, Suavasper?- k�rdezte a f�rfi, majd hellyel k�n�lta �t.

Perselus intette, hogy k�r, majd a kez�be vette a meleg italt.

- Meg kell k�sz�nn�m a gondoskod�st.- folytatta a f�rfi. �s bocs�natot k�rek a viselked�sem�rt. Elragadott a h�v.

Perselus letette az asztalk�ra a cs�sz�t.

- Igen, Draco eml�tette.- v�laszolt.

- �rtem.- jelent meg egy sz�gyen-p�r a sz�ke arc�n.

- Most m�r azt hiszem tudom a megh�v�s ok�t is.- folytatta Perselus.

- Ok�t?- emelte fel a f�rfi a fej�t.

- Igen. – v�laszolt, majd r��r�sen kortyolt m�g egyet a te�b�l. Ha j�l l�ttam, itt sz�ks�g lesz n�h�ny b�jital seg�ts�g�re. J�l sejtem, hogy Benjamin tan�cs�ra h�vott meg pont engem, miut�n Perselust nem tal�lta a Roxfortban?

Lucius lehajtotta a fej�t. Perselus ezt igennek tekintette.

- Demmi gond.- nyugtatta meg. Nyugodtan elmondhatta volna mi a c�lja. Term�szetesen megf�z�m a b�jitalt.

Lucius felkapta a fej�t.

- Komolyan?

- Igen.

- �s mennyi ideig tart?

- K�r�lbel�l k�t h�t. Addig viszont meg kell pr�b�lnia mell�znie minden alkoholos italt. Neh�z lesz, de a fia itt lesz. Azt hiszem tov�bbra is seg�teni fog mag�nak, m�g k�sz lesz a f�zet.

Perselus letette meg�resedett cs�sz�j�t az asztalra, majd indulni k�sz�lt. Mag�ra ter�tette k�peny�t, �s els�t�lt a kij�rat ir�ny�ba. Lucius d�bbenten n�zett ut�na.

- Hova megy?

- H�t a Roxfortba. Megf�z�m a b�jitalt, majd elk�ld�m.

- Megf�zheti ak�r itt is.

- Nem, dehogy.- szabadkozott.

- N�zze, itt megtal�l mindent hozz�.

- Tudom, de akkor is… nem akarok zavarni.

- Nathalyt�l �rtes�ltem arr�l, hogy �sszekapott Dracoval. Eln�z�st k�rek miatta. T�bb� nem fog el�fordulni.

Perselus megtorpant.

- Dracoval tiszt�ztam a helyzetet. A fia a szob�mban alszik. Semmi nem t�rt�nt, csup�n egy f�lre�rt�s. Draconak t�rsas�gra van sz�ks�ge, valakire, aki t�r�dik vele.

Luciuson megint sz�gyen-p�r jelent meg.

- Nem voltam valami j� apa mostan�ban, ugye?

Perselus b�lintott.

- Ez t�ny, Lucius. �s az az �rz�sem, hogy ezut�n sem lesz, ugyanis am�g elk�sz�l a f�zet, nagy t�relme kell legyen mag�hoz. Draconak pedig most ez egy el�g nagy feladat lesz.

Perselus gondolkodott egy ideig, majd megint b�lintott.

- J�l van, maradok.