A 666 kiadta szellemi sz�m (a kor�bban elmagyar�zott m�don) teh�t a 9, amely val�ban, ahogy a Jelen�sek k�nyve mondja, "az ember sz�ma".

E sz�m rejtett jelent�sei az okkultizmus legnagyobb titkai k�z� tartoznak, melyeket ezerf�le m�don b�jtattak el, mint pl. a Jelen�sek K�nyv�nek titokzatos sz�veg�ben, mely sz�zadokon kereszt�l megakad�lyozta a teol�gusokat abban, hogy hozz�f�rjenek.

A 9 a soha el nem puszt�that� anyag jele, �gy b�rmilyen sz�mmal szorozzuk is, mindig �nmag�t adja, f�ggetlen�l a m�sik sz�mt�l.

De egy�b szempontb�l is furcsa sz�m a kilences, annyi szent! Vagyis h�t: szent sz�mr�l van sz�, s ennek megfelel�en k�l�nleges tulajdons�g� sz�mr�l. Ha p�ld�ul hozz�adjuk vagy kivonjuk egy m�sik sz�mhoz vagy sz�mb�l, nem v�ltoztat annak numerikus �rt�k�n. P�ld�ul 14 + 9 = 23 = 2 + 3 = 5, mint ahogy kiindul�si sz�munk – a 14 – numerikus �rt�ke is 5. Ha elv�gezz�k ugyanezekkel a sz�mokkal a kivon�s m�velet�t: 14 – 9 = 5, akkor is a kiindul� sz�m numerikus �rt�k�hez jutunk vissza. �s ez term�szetesen minden sz�m�rt�kre �gy igaz. De eg�szen m�s a helyzet a szorz�ssal! A kilences sz�m ott is igen k�l�n�sen viselkedik, de m�g az �sszead�s �s kivon�s eset�ben „nem avatkozik” a m�veletbe, addig a szorz�s eset�ben mindig „�tveszi a hatalmat”. Ha ugyanis b�rmilyen tetsz�leges sz�mot kilenccel szorzunk, �gy annak numerikus v�g�rt�ke mindig kilenc lesz. Vegy�nk egyetlen p�ld�t: 365 – aminek numerikus �rt�ke 5 – szorozva kilenccel, az 3285. Ezen sz�mjegyek numerikus �rt�ke: 3 + 2 + 8 + 5 = 18 = 1 + 8 = 9.

A h�romszor h�romn�l tal�n csak a kilencszer kilenc lehetne a nagyobb, de ennek eredm�nye 81, �s a 8 + 1 = 9-cel ugyanide juthatunk vissza. Az ember sz�m�ra ugyanis a kilenc a v�gs� l�pcs�fok, ami m�g megnevezhet� �s felfoghat�.

Az antikvit�s kilenc M�zs�ja – Kli�, a dics��t�, Euterp�, a gy�ny�rk�dtet�, Thalia, a j�kedv�, Melpomen�, a tragikus, Terpszikhor�, a t�ncosl�b�, Erato, a szerelmetes, Pol�h�mnia, a himnuszokban b�velked�, Urania, az �gi �s Kalliop�, a sz�p hang� – tal�n �ppen emberi k�pess�geink legmagasabb, v�gs� fok�t az isteni ihletetts�g �llapot�ban fogant m�v�szeteket testes�tik meg.

A kilences sz�m a s�t�nizmusban vil�gkorszakokat jel�l. Tizennyolc �v (k�tszer kilenc) egy working, amely egy adott id�egys�g, melyben ugyanazok a hat�sok �rez�dnek. Kilenc working ad egy �r�t (162 �v), kilenc �ra egy ezredkort (1458 �v) �s kilenc ezredkor egy korszakot, azaz epochot (13 122 �v). Ha hisz�nk ebben a sz�mos tr�kk�z�sben, akkor megtudjuk, hogy mely �vekben cs�csosodik ki a rossz vagy �ppen j� kora, de r�szleteiben nem szeret�k most ebbe is belek�stolni. El�g, ha elhissz�k, hogy 1966 (eml�ksz�nk, ugye, ekkor alap�totta Szandor a s�t�ni egyh�zat) egy �j ezredkor els� �ve, ami egy�bk�nt a t�z jegy�ben telik el.

A New York-i Vil�gkereskedelmi K�zpont �p�letei ellen elk�vetett mer�nyletsorozat �j fejezetet nyitott a n�pek k�z�tti viszonyokban. A bizalmatlans�g l�gk�re vette kezdet�t, mert bolyg�nkon az�ta mindenki f�l e nap eml�k�t�l �s �gy l�tszik mintha egy vil�grasz�l� gy�l�lethull�m bontakozna ki a vil�g k�t vall�s�nak k�vet�i k�z�tt. A muszlim vil�g mintha lesz�mol�sra k�sz�lne a kereszt�ny vil�ggal. A szeptember 11-ei mer�nylet �ta m�r sz�mos kisebb-nagyobb terrort�mad�st jegyeztek fel a vil�g k�l�nb�z� pontjain, ahol f�leg �rtatlanok haltak meg.

Az ezot�ria h�vei az�ta is t�rik a fej�ket, hogy vajon a nap, a c�lpontok vagy az id�pontok kiv�laszt�sa a mer�nyletek szervez�je r�sz�r�l v�letlen volt-e, vagy sz�nd�kos id�z�t�s. Szeptember 11-�vel �sszef�gg�sbe hozhat� t�bb vil�gesem�ny is a m�ltb�l, tal�n nem sz�m�t t�ls�gosan v�letlenszer�nek, hogy 60 �vvel ezel�tt �ppen ezen a napon kezdt�k meg a Pentagon �p�leteinek az �p�t�s�t, �s ezt a napot jel�lt�k meg az afganiszt�niak is – ahol egy�bk�nt az al-Kaida vez�regy�nis�ge is bujk�l - , a nemzeti egys�g�k megval�s�t�s�nak napj�v�. De n�zz�k, mi minden t�rt�nt szeptember 11-�n, az elm�lt �vek folyam�n:

Szeptember 11-�n t�rt�nt

- 1609-ben Henry Hudson felfedezte Manhattant, ahol k�s�bb a Vil�gkereskedelmi K�zpont ikertornyai fel�p�ltek

- 1922-ben kezd�d�tt Paleszt�na f�l�tt a brit mand�tum

- 1941-ben megkezdt�k annak az �tsz�glet� �p�letkolosszusnak az �p�t�s�t, amely k�s�bb Pentagon n�ven az amerikai had�gyminiszt�rium sz�kh�za lett

- 1948-ban ezen a napon halt meg a pakiszt�ni iszl�m k�zt�rsas�g alap�t�ja

- 1952-ben Konrad Adenauer n�met kancell�r al��rta a zsid�k j�v�t�tel�r�l sz�l� meg�llapod�st

- 1964-ben elhat�rozt�k Afganiszt�nban, hogy ezen a napon �nneplik a nemzeti egys�g l�trehoz�s�t.

De �rdekes egybees�se a d�tumnak az, hogy New Yorkban – ak�rcsak sok amerikai nagyv�rosban -, a t�zolt�k, a ment�k �s rend�rs�g h�v�sz�ma 911.

Elemezz�k azonban a f�nti sz�mokat a sz�mmisztika szempontj�b�l. A t�mad�s d�tuma szeptember 11, azaz a 9. h�nap 11. napja a sz�mjegyek �sszege 9+1+1=11. Ugyanez a helyzet a t�zolt�k h�v�sz�m�val is. Ez a d�tum egy�bk�nt az esztend� 254. napja, vagyis 2+5+4=11. Szeptember 11-e ut�n m�r csak 111 nap van h�tra az �vb�l. Tudjuk azt is, hogy az els� becsap�d� rep�l�g�p az American Airlines 11-es j�rata volt, a fed�lzet�n 92 ember tart�zkodott. Ha ezeket a sz�mokat �sszeadjuk, akkor 11-et kapunk. Tov�bbi �rdekess�g az, hogy a rep�l�g�p egy 110 emeletes �p�let 90. emelet�be csap�dott be. Ha ezeket a sz�mokat elosztjuk t�zzel, akkor 11-et �s 9-et kapunk. Lehet, hogy v�letlennek sz�m�t az a k�r�lm�ny, hogy a m�sodik rep�l�g�p 18 perccel k�s�bb csap�dott a m�sodik �p�letbe. Itt is a k�t sz�m �szege 9. Ezen a g�pen 56 ember utazott, 5+6=11. A becsap�d�s ideje 9 �ra 2 perc 54 m�sodperc volt, teh�t itt is az �sszead�sok ut�n a 11-et kapjuk. De m�g a m�sodpercek sz�mainak az �sszege is 9-et ad. A d�li torony 65 perccel a becsap�d�s ut�n omlott �ssze (6+5=11). A Pentagonra zuhant rep�l�g�p utasainak a sz�ma 65 volt, ezeknek a sz�moknak az �sszege is 11.Tov�bbi sz�mmisztikai �rdekess�gnek sz�m�t, hogy New York �llam 11-ikk�nt lett az amerikai Egyes�lt �llamok tag�llama �s New York City neve 11 bet�b�l �ll. De a nevek elnevez�seinek elemz�se is �rdekes. Afganiszt�n (angolul Afghanistan), tov�bb� a The Pentagon, George W,. Bush, valamint a mer�nyl�k Mohamed Atta, Ramzi Yousef nevek is 11 bet�sek. A vil�gkereskedelmi K�zpont k�t ikertornya is, ha t�volb�l n�zz�k (t�bb amerikai filmben m�g l�that�k) k�t 1-esk�nt hatnak, teh�t 11-et jelk�peznek.

A sz�mmisztika szerint a sz�mok Sors jelk�pei, ezek szabj�k meg mindenki �s minden t�rgy �tj�t id�tlen id�k �ta. A beavatottak �gy hat�rozz�k meg a sz�mokban rejl� var�zslatokat, hogy a sz�mokat �sszeadj�k �s a v�g�sszeget elemzik. A 11-es sz�mot kettesk�nt kell �rtelmezni, mert a k�t egyes sz�m �sszege adja a 2-�t.

A 2-es sz�m a Holdat jelk�pezi. Ez a sz�m birtokolja a Nap n�ies tulajdons�gait, ez�rt emberi viszonylatban a kettes sz�m� emberek gyeng�d term�szet�ek. Ugyanakkor a kettes sz�m k�pvisel�i – legyenek azok �l�l�nyek vagy t�rgyak – szellemi s�kon fejtik ki m�k�d�s�ket, nem fizikain. Jellemz� m�g r�juk a nyugtalans�g, az izgatotts�g �s a kitart�s hi�nya.

A 9-es sz�m a Mars bolyg� jelk�pe. Azok a l�nyek vagy t�rgyak, amelyek a kilences sz�m befoly�sa alatt vannak l�t�k minden v�llalkoz�s�ban k�zd�knek mutatkoznak. Siker�ket er�s akaratuknak �s elsz�nts�guknak k�sz�nhetik. Emberi viszonylatban a kilences sz�m�ak hirtelenek, heves v�rm�rs�klet�ek, impulzivak, f�ggetlenek �s a maguk urai akarnak lenni. Amikor a kilences sz�m az �ltal�nosn�l jobban uralkod�v� v�lik �let�k sor�n, akkor megfigyelhet�, hogy nagy ellens�gekre tesznek szert, visz�lyt �s ellent�teket sz�tanak, gyakran megsebes�lnek vagy meghalnak, ak�r h�bor�ban, ak�r az �let k�zdelmeiben. Saj�tos m�don hajlamosak r�, hogy t�zv�szb�l �s robban�sokb�l sz�rmaz� baleseteket szenvedjenek, ritk�n �lik le �let�ket ilyen eredet� k�rosod�sok n�lk�l. Ezek a jellemvon�sok r�illenek a tornyokra is.

Az okkultist�k szerint a 9-es sz�m az embert k�pviseli �s mindazt, ami az anyagi, illetve a fizikai s�khoz kapcsol�dik, teh�t az er�h�z, az energi�hoz, a puszt�t�shoz �s a h�bor�hoz.

Balj�s a 11-es sz�m?

Az okkultist�k sz�m�ra egy�bk�nt a 11-es balj�s sz�m. Figyelmeztet a rejtett vesz�lyekre, az �rul�sokra. A sz�mnak a szimb�luma az „�k�lbe szor�tott k�z” �s a „f�tyolos oroszl�n”. A 11-es sz�m visel�je olyan ember, akit roppant neh�z legy�zni.

A harm�nia �s a rezg�sek t�rv�nye alapj�n �rdekes megfigyelni azokat a sz�mokat, amelyek egy bizonyos d�tum sz�mainak az �sszege. Ha a Vil�gkereskedelmi K�zpont fat�lis napj�nak sz�mait �sszeadjuk (2001. 9. 11) akkor 14-et kapunk, illetve tov�bbi �sszead�s ut�n 5-�t.

Az 5-�s sz�m� teremtm�nyekre jellemz�, hogy rendk�v�li fesz�lts�gben �lnek, jellemz� m�g r�juk, hogy mintha k�v�nn�k az izgalmakat. Gyorsan gondolkodnak �s d�ntenek, cselekedeteikben impulz�vak, hajszolj�k a p�nzcsin�l�s lehet�s�geit. Sz�letett spekul�nsok, hajlamosak a t�zsdei tranzakci�kra, tudatosan v�llalnak kock�zatot mindenben, amire csak v�llalkoznak. Ha ezeket a jellemvon�sokat �zvissz�k a k�t ikertoronyra, akkor, mintha r�juk lenne szabva a sz�mmisztik�nak erre a sz�mra vonatkoztathat� minden jellemvon�sa. De a sz�mok szimbolik�ja azokra az emberekre is vontakoztathat�, akik szerepet j�tszottak abban a dr�m�ban, ami lezajlott ezen a napon n�h�ny �vvel ezel�tt.

Szeptember 11. az �v 254. (sz�k��vekben 255.) napja a Gergely-napt�r szerint. Az �vb�l m�g 111 nap van h�tra.

# 1146 – II. G�za magyar kir�ly a Fischa menti csat�ban nagy gy�zelmet arat Henrik osztr�k �rgr�f felett, aki a tr�nk�vetel� Borisz – K�lm�n kir�ly �ll�t�lagos fia – �rdek�ben t�mad Magyarorsz�gra.

# 1337 – I. K�roly (K�roly R�bert) magyar kir�ly b�k�t k�t az osztr�k herceggel.

# 1526 – A moh�csi csataveszt�s nyom�n I. Szulejm�n szult�n vezette t�r�k hader� bevonul Bud�ra.

# 1609 – Henry Hudson e napon fedezi fel Manhattant.

# 1649 – Oliver Cromwell elfoglalja Drogheda v�ros�t. Az angolok t�meges kiv�gz�seket rendeznek.

# 1697 – Szav�jai Jen� herceg gy�zelme Zent�n�l a Szulejm�n nagyvez�r vezette t�r�k�k ellen (Szulejm�n is elesik a csat�ban).

# 1709 – Szav�jai Jen� herceg gy�zelme Malplaquet mellett a XIV. Lajos francia kir�ly hadereje f�l�tt.

# 1741 – Pozsonyi orsz�ggy�l�s, melyen a magyar nemess�g felsorakozik M�ria Ter�zia kir�lyn� m�g�. („Vitam et sanguinem pro rege nostro!”, azaz „�let�nket �s v�r�nket uralkod�nk�rt”!). Az orsz�ggy�l�s �ltal�nos nemesi felkel�st hat�roz el.

# 1760 – M�ria Ter�zia cs�sz�rn� B�csben megalap�tja a magyar nemesi test�rs�get.

# 1825 – Pozsonyban �ssze�l az els� magyar reform-orsz�ggy�l�s.

# 1848 – Lemond a Batthy�ny korm�nya

# 1848 – Megkezd�dik Jellasics cs�sz�ri t�bornagy, horv�t b�n �szi hadj�rata a magyar forradalom ellen.

# 1869 – Befejez�dik a sk�ciai Wallace Monument �p�t�se.

# 1896 – Megindul a vezet�kes iv�v�zszolg�ltat�s Kolozsv�ron.

# 1906 – A spanyol p�sp�ki kar p�sztorlev�lben �t�li el a polg�ri h�zass�gk�t�st.

# 1922 – A Palesztina feletti brit mand�tum kezdete.

# 1926 – Megkezd�dik Belgr�dban az els� nagyszab�s� szabadk�m�ves kongresszus, ahol a magyar k�ld�tts�get Balassa J�zsef vezeti.

# 1926 – Sikertelen mer�nyletet k�vetnek el Benito Mussolini ellen.

# 1940 – Bevonul Kolozsv�r-ra a magyar hadsereg.

# 1941 – E napon kezd�dik meg annak az �tsz�glet� (k�nyvt�rnak sz�nt) �p�letnek az �p�t�se, mely k�s�bb Pentagon n�ven az amerikai had�gyminiszt�rium sz�kh�za lesz.

# 1952 – Konrad Adenauer n�met kancell�r ezen a napon �rja al� a zsid�knak fizetend� j�v�t�telr�l sz�l� meg�llapod�st.

# 1964 – Afganiszt�nban szeptember 11. a nemzeti egys�g megalakul�s�nak napja.

# 1973 – Chil�ben az Egyes�lt �llamok t�mogat�s�val katonai l�zad�s d�nti meg Salvador Allende demokratikusan megv�lasztott rendszer�t. Kb. 3000 embert meg�lnek. Augusto Pinochet katonai diktat�r�ja a baloldali p�rtokat a legkegyetlenebb eszk�z�kkel felsz�molja.

# 1996 – Megalakul az ORTT Panaszbizotts�ga.

# 2001 – Terrort�mad�s �ri New Yorkot, k�t elt�r�tett utassz�ll�t� rep�l�g�p csap�dik a World Trade Center ikertornyaiba, melyek k�s�bb �sszeomlanak. Egy m�sik g�p a washingtoni Pentagon �p�let�re zuhan. Hivatalos adatok szerint 2819-en halnak meg.

Sz�let�sek

* 1524 – Pierre de Ronsard francia k�lt� († 1585)

* 1556 – Kalazanci Szent J�zsef (Jos� Calasanza/Calasanatius), a piarista rend alap�t�ja († 1648)

* 1815 – Horv�th J�nos honv�d ezredes († 1875)

* 1816 – Carl Zeiss n�met mechanikus, v�llalkoz�, optikai eszk�z�k fejleszt�je († 1888)

* 1853 – Katharina Schratt sz�n�szn�, Ferenc J�zsef cs�sz�r bar�tn�je († 1940)

* 1862 – O. Henry (er. William Sydney Porter), amerikai �r� († 1910)

* 1865 – Abonyi �rp�d �r�, �js�g�r� († 1918)

* 1875 – Gillemot Ferenc labdar�g�, edz�, sport�js�g�r�, a magyar labdar�g�-v�logatott els� sz�vets�gi kapit�nya († 1916)

* 1877 – Feliksz E. Dzerzsinszkij (er. Feliks Dzier�y�ski), lengyel kommunista forradalm�r, a szovjet titkosrend�rs�g (CSEKA) l�trehoz�ja, vezet�je († 1926)

* 1881 – Asta Nielsen d�n sz�n�szn�, a n�mafilmkorszak szt�rja († 1972)

* 1881 – Theodor W. Adorno n�met filoz�fus, szociol�gus, eszt�ta, zeneszerz� († 1969)

* 1885 – David Herbert Lawrence angol �r�, k�lt� († 1930)

* 1892 – Pinto Colvig amerikai sz�n�sz, Goofy �s Pluto eredeti hangja († 1930)

* 1902 – Goldfinger Ern� magyar sz�rmaz�s� Angliai �p�t�sz († 1987)

* 1917 – Ferdinand Marcos, a F�l�p-szigetek eln�ke, dikt�tor († 1989)

* 1921 – Dr. Szeli Istv�n vajdas�gi magyar kritikus, irodalomt�rt�n�sz

* 1930 – T. S�s Vera matematikus, akad�mikus

* 1933 – Susan Sontag amerikai �r� († 2004)

* 1933 – Sz�r�s M�ty�s k�zgazd�sz, kommunista politikus

* 1935 – German Tyitov, a m�sodik szovjet �rhaj�s († 2000)

* 1937 – Joszif Kobzon szovjet-orosz �nekes

* 1938 – Tarj�ni Ferenc k�rtm�v�sz

* 1940 – Brian de Palma amerikai filmrendez�

* 1945 – Franz Beckenbauer n�met v�logatott labdar�g�

* 1945 – Gyimesi �va irodalomt�rt�n�sz

* 1953 – Kukely J�lia opera�nekesn�

* 1965 – Moby (er. Richard Melville Hall), amerikai zen�sz

* 1968 – Pal�di Zsolt �r�

* 1968 – J�ks� L�szl� m�sorvezet�

* 1972 – Krasimir Dunev, bolg�r torn�sz

* 1977 – Varr� D�niel k�lt�* 1987

* 1986 – Tarth Sylverius, �letm�v�sz

* 1987 – Tyler Hoechlin, amerikai sz�n�sz

Hal�loz�sok

* 1594 – Kovas�czi Farkas humanista, Erd�ly kancell�rja (* 1540 k�r�l)

* 1594 – B�thory Boldizs�r, erd�lyi politikus (* 1560)

* 1645 – Gr�f Eszterh�zy Mikl�s, Magyarorsz�g n�dora (* 1582)

* 1733 – Fran�ois Couperin, francia zeneszerz� (* 1668)

* 1809 – Hor�nyi Elek piarista pap, tan�r, t�rt�nettud�s (* 1736)

* 1890 – Felice Casorati, olasz matematikus (* 1835)

* 1917 – T�ry �d�n, a magyar turistamozgalom egyik alap�t�ja (* 1856)

* 1919 – Cs�th G�za �r� (* 1887)

* 1959 – B�l�ni Gy�rgy �r�, �js�g�r� (* 1882)

* 1971 – Nyikita Szergejevics Hruscsov, szovjet politikus, p�rtf�titk�r (* 1894)

* 1973 – Salvador Allende, chilei politikus. D�l-Amerika els� szabadon megv�lasztott szocialista eln�ke (* 1908)

* 1978 – Mih�lyi J�zsef prec�zi�s m�szer�sz, t�bb forradalmi f�nyk�p�szeti m�szaki �j�t�s megalkot�ja (* 1889)

* 1993 – Erich Leinsdorf (er. Erich Landauer), osztr�k sz�let�s� amerikai karmester (* 1912)

* 1994 – Levendel L�szl� �r�, orvos (* 1920)

* 1994 – Jessica Tandy amerikai sz�n�szn� (* 1909)

* 1996 – Feh�r Kl�ra, �r�, �js�g�r� (* 1922)

* 2003 – Anna Lindh, sv�d k�l�gyminiszter asszony, mer�nylet �ldozatak�nt (* 1957)

Nemzeti �nnepek, eml�knapok, vil�gnapok

* Moszkva v�ros napja