F�l �vezred t�vlat�b�l sem mer�lt feled�sbe a XVI. sz�zadi orvos �s j�vend�mond�, az 1503. december 14-�n a franciaorsz�gi Saint-R�my-de-Provence-ban sz�letett Michel de Nostradam - ismertebb nev�n Nostradamus. Kilenc esztend�s volt, amikor zsid� sz�rmaz�s� sz�lei a katolikus hitre t�rtek, �s a p�rizsi Notre Dame sz�kesegyh�zr�l kapt�k a nev�ket. Az �l�nk fi� gyorsan tanult - latint, g�r�g�t, h�bert, matematik�t - �s asztrol�gi�t. Galilei perbe fog�sa el�tt sz�z �vvel Nostradamus m�r a kopernikuszi vil�gk�p elm�let�t vallotta.

Sz�lei 1522-ben Montpellier-be k�ldt�k, hogy orvosnak tanuljon. H�rom �v m�lt�n m�r enged�lyezt�k neki, hogy orvosi gyakorlatot folytasson. Saj�t gy�gym�dj�t, receptjeit alkalmazta, �s r�vid id� alatt gy�gy�t�i h�rn�vre tett szert. N�gy �vi v�ndorl�s ut�n Montpellier-ben fejezte be tanulm�nyait.

Nostradamus tal�n �lete v�g�ig megmaradt volna az orvosi hivat�s gyakorl�sa mellett - k�l�n�sen, mivel f�radhatatlanul k�zd�tt a pestis ellen - , ha it�liai v�ndorl�sai sor�n �ssze nem tal�lkozott volna egy ismeretlen ferencesrendi bar�ttal. Megl�tta �s leborulva k�sz�nt�tte a szerzetest, mint leend� p�p�t. �s val�ban, Felice Prettit sok-sok �v m�lva, 1585-ben katolikus egyh�zf�v� v�lasztott�k, �s az V. Sixtus nevet vette fel.

Azokban az id�kben �ltal�nosan elterjedt az asztrol�gia alkalmaz�sa a gy�gy�szatban - a gy�gyszerek elk�sz�t�s�nek �s bev�tel�nek optim�lis id�pontj�t igyekeztek kik�vetkeztetni a csillagok �ll�s�b�l. Felt�telezhet�, hogy Nostradamus ekkor j�hetett r� valamire, aminek seg�ts�g�vel ma is vil�gszerte ismert j�vend�l�seit, a Pr�f�ci�k egyenk�nt ezer n�gysoros�t elk�sz�tette.

Amikor II. Henrik francia kir�ly �s feles�ge, Medici Katalin 1556-ban a kir�lyi udvarba h�vatta Nostradamust, m�r ismert volt j�slatair�l. Ezek k�z� tartozott az a n�gysoros is, amely megj�vend�lte a kir�ly tragikus hal�l�t. � azonban a kir�lyi udvarb�l k�s�bb visszat�rt Salonba, �s �lete h�tral�v� r�sz�ben horoszk�pokat k�sz�tett el�kel� l�togat�inak, valamint folytatta a n�gysorosok �r�s�t. 

A m�gus m�g saj�t hal�l�t is megj�solta(1566. j�lius 2.). Azt mondta, hogy holtan fogj�k tal�lni az �gy �s a pad mellett. �s val�ban �gy lett. Egyik este er�t vett rajta a k�szv�ny, �s m�snap reggel holtan fek�dt k�zel az �r�asztal�hoz. �llva temett�k el a saloni ferencesek templom�nak fal�ba, majd miut�n a francia forradalom alatt s�rj�t felnyitott�k, a Szent L�rinc templomban helyezt�k �r�k nyugalomra. S�rja �s k�pm�sa ma is ott tal�lhat�.
A X/72. j�vend�l�sben olvashat�: "L'an mil neuf cents nonante neuf sept mois / Du ciel viendra un grand Roy d'effrayeur...", vagyis: az 1999-es �v 7. h�napj�ban az �gen elj�n a retteg�s nagy kir�lya. Ez nyilv�n a teljes napfogyatkoz�sra utal (amely nem a hetedik, hanem a nyolcadik h�napban t�rt�nt ugyan, de Nostradamus nem sz�m�thatott arra, hogy a p�pa napt�rreformot rendel el, �s ennek kapcs�n t�z-egyn�h�ny nap elt�nik a t�rt�nelemb�l).
M�ig vita t�rgy�t k�pezi, hogy Nostradamus pr�f�tai tehets�ggel meg�ldott j�v�bel�t�, vagy k�z�ns�ges sarlat�n volt-e. A Pr�f�ci�k t�z Centuri�j�nak ezer n�gysoros j�slata k�z�l t�bb val�ra v�lt, m�g m�sok nem k�vetkeztek be, jelent�s r�sz�k pedig annyira hom�lyos, hogy lehetetlen bel�l�k b�rmit kik�vetkeztetni. A bev�ltnak tekinthet� j�slatok k�z� tartozik p�ld�ul a N�psz�vets�g felboml�s�r�l sz�l� (I./47.), az ir�ni sah letasz�t�s�t megj�vend�l� (I./70.) �s az atombomba Hirosim�ra �s Nagaszakira t�rt�nt ledob�s�t megj�sol� n�gysoros (II./6.). A "mell�fog�sok" k�z� sorolhat� egyebek k�zt az a j�slat, hogy "Nap�leon a XIX. sz�zad elej�n megsz�llja Angli�t �s hossz� ideig uralkodik a szigetorsz�gban".