A M�zesfal�s-beli kis kir�ndul�s ut�n a h�rom gyereknek siker�lt �szrev�tlen�l kij�nni az alag�tb�l. Norbert, b�r egy csom� �dess�get megevett az alag�tban, panaszkodott, hogy nagyon �hes. K�l�nben is, m�r vacsoraidõ volt.

A nagyterembe vezetõ �tjukon az eszeveszetten vigyorg� David Dursley-vel tal�lkoztak.

- Mitõl van ilyen j� kedved? – k�rdezte Dan.

- Szexu�lis felvil�gos�t�s �r�nk volt – kuncogott Dave.

- �… - somolygott Dan. Apja egyszer mes�lt neki arr�l a r�mes szexu�lis felvil�gos�t� �r�r�l hetedikben. Ezt az �r�t Dumbledore a h�res ’botr�ny a Roxfortban’ eset ut�n vezette be, megelõzendõ, hogy �jabb tanul�k essenek teherbe. 1999 �ta, harmadikt�l felfel� minden di�knak k�telezõ volt r�szt venni ezeken az �r�kon.

- De nem Piton tartotta, ugye? – k�rdezte Dan, aki hallott r�la, milyen r�mes volt pont a b�jitaltan tan�rt�l ilyesmirõl hallani.

- Nem. – R�zta g�nd�r szõke fej�t David. – Azt hiszem, õ nem is tudja, mi az a szex… - tette hozz� kacsintva. – Lockhart professzor tartotta.

Dave nem ismerte a Dan �s Norbert mellett �ll� Gild�t, �gy nem �rtette, hogy a l�ny mi�rt t�r ki vihog�sban.

- K�r, hogy harmadikig nem lesz felvil�gos�t� �r�nk – s�hajtott Norbert.

Dan viszont megk�nnyebb�lt tõle… az, hogy belen�zett a nõv�re k�nyv�be �s a K�ma Sz�tr�ba, �pp el�g felvil�gos�t�s volt neki – el�g ahhoz, hogy elriassza a szex gondolat�t�l is. Persze az õ kor�ban l�võ fi�k mindig nagyon �rdeklõdnek a t�ma ir�nt, de �rdeklõd�s�k nagyr�szt a l�nyok f�rd�s k�zbeni megles�s�re terjed ki. Noha Danielnek rengeteg alkalma lett volna meglesnie Lilyt, esz�be sem jutott, tudta ugyanis, hogy nem sok n�znival� van rajta. A mellkasa p�ld�ul teljesen lapos volt. Daniel egyszerûen nem �rtette, mit l�t benne David…

- El tudom k�pzelni, mif�le felvil�gos�t� �r�t tart Lockhart professzor.

- Nem, nem tudod – r�zta a fej�t sz�les vigyorral David. – Az minden k�pzeletet f�l�lm�l. Ez volt �letem legviccesebb �lm�nye… az a bolond Lockhart a madarakn�l �s a m�hekn�l kezdte a dolgot, fõleg a h�m madarakn�l, amelyeknek mindig pr�m�n kell kin�zni, hogy el tudj�k cs�b�tani a nõst�nyeket… - nevetett sz�vbõl a fi�. – Lockhart maga is �gy n�z ki, mint egy feltûnõ tr�pusi mad�r, nem? Lefogadom, �gy fogott mag�nak feles�get, hogy r�zsasz�n-narancss�rga cs�kos tal�rt vett fel t�rkiz gombokkal.

- Nem, nem �gy – sz�lalt meg Gilda, kiss� bossz�san. – A feles�ge nem a j�k�pûs�g�re ment, hanem az�rt szeretett bele, mert mindig meg tudta nevettetni.

- Ezzel a ruh�zattal, nem csoda – legyintett David. – Jut eszembe, honnan tudod?

- Mert a feles�ge maga mondta nekem – v�gott duzzog� arcot Gilda.

- Õ mondta neked?

- Igen. Ugyanis õ az any�m – k�z�lte a l�ny, majd sarkon fordult �s elment.

- Õ az… az anyja? – Pislogott az ifjabb Dursley.

- Aha. Ha nem azzal lett�l volna elfoglalva a beoszt�sn�l, hogy a nõv�remen legelteted a szemed, �s odafigyelt�l volna, akkor tudn�d, hogy ez Lockhart l�nya – felelte Dan.

- A francba – grimaszolt David.

Bel�ptek a nagyterembe �s elv�ltak - Dan �s Norbert a Mardek�r, David pedig a Hugrabug asztal�hoz ment.

- Legal�bb David nem l�tszik d�h�snek az elvesztett pontok miatt – mondta Dan. A Hugrabug �s a Holl�h�t ugyanis rendszerint a Mardek�r ellen szokott szurkolni.

Amikor Daniel helyet foglalt az asztaln�l Gilda mellett, d�bbenten l�tta, hogy k�nnyes a szeme. A l�ny elford�totta a tekintet�t, de a fi� gyeng�den megpaskolta a karj�t.

- H�, mi a baj?

A l�ny megr�zta a fej�t, �s let�r�lte a k�nnyeit. Riaszt� volt ezt a kem�ny kisl�nyt �gy l�tni.

- David megs�rtett? – k�rdezte az ifjabb Potter. – Biztosra veszem, hogy nem akart rosszat. Nem tudta, hogy ki vagy.

- Nem, nem s�rtett meg – suttogta Gilda. – Csak… tudod Daniel, olyan neh�z… apa annyira megnehez�ti a dolgokat! A duci bar�todnak igaza van: ap�m t�nyleg olyan, mint egy feltûnõ mad�r, sz�nes tollakkal… egy mad�r, amelyik nem t�rõdik semmi m�ssal, csak a k�lsej�vel.

- Elhanyagol t�ged – �szrev�telezte a fi�.

- Elhanyagol, elker�l �s megvet. – Hajtotta le a fej�t a l�ny.

Daniel nem tudta, mit feleljen: az õ apja annyira m�s. Õ gondoskod�, szeretõ… olyan valaki, aki akkor is szereti gyermekeit, ha bizonyos m�don csal�d�st okoztak is neki… Harry szerette Danielt �s akkor is t�rõd�tt vele, amikor m�g kvibli volt. Egy kvibli gyerek sokkal nagyobb sz�gyen egy var�zsl� sz�m�ra, mint egy olyan l�ny, aki nem hasonl�t az apj�ra, m�gis, Harry mindig szerette a fi�t, m�g �gy tûnt, Gilderoy nem szereti a l�ny�t.

Noha elõzõ nap Daniel ideges�tõnek tal�lta a l�nyt, most akaratlanul is egy�tt �rzett vele.

�gy v�lte, Hermion�nak igaza van: irt� szerencs�s, hogy olyan apja van, mint Harry.

- �hen halok! – vinnyogott Norbert. – A h�ziman�k k�snek. A vacsor�t m�r �t perccel ezelõtt f�l kellett volna k�ldeni�k! – Az �r�j�ra n�zett. – Nem, hat perce! Mire v�rnak?

- N�zz az ajt�ra, ott a v�lasz – felelte Lavinia Flint.

A fi�k a nagyterem ajtaj�ra pillantottak, melyen �pp Dumbledore l�pett be egy sz�rke-feh�r cs�kos �lt�nyt �s �l�nk z�ld kem�nykalapot viselõ t�mzsi emberk�vel.

- Ez Caramel, ugye? – s�gta Norbert Dannek.

- Kicsoda? – pislogott Gilda.

- A m�gia�gyi miniszter – mondta Dan. – Hol �lt�l te, hogy nem ismered?

- Angli�t kiv�ve mindenhol. Ami�ta csak megsz�lettem, a vil�got j�rtuk a sz�leimmel. Ap�m minden elk�pzelhetõ v�rosban sz�ps�gszalont nyitott. Elõsz�r egy h�ttel ezelõtt tettem brit f�ldre a l�bam. Nem csoda, hogy nem ismerem ezt a Bonbont.

- Caramel.

- Ak�rki - vont v�llat a l�ny. – Nem tûnik t�l rokonszenvesnek.

- Nekem se, de el kell fogadnunk… legal�bbis apa azt mondta - felelte Daniel. – B�r a sz�leim nem r� szavaztak a legut�bbi v�laszt�son. Jonathan Johnsonra, Fred b�csik�m ap�s�ra szavaztak.

- Az �n sz�leim nem is szavaztak – tette hozz� Norbert, korg� gyomr�t simogatva. – Ap�m azt mondta, egyik jel�lt sem �rdemli meg a szavazat�t.