|
5a.-j tekergk
AgiVega 2006.01.17. 13:01
Dumbledore-ral folytatott eszmecserje utn Harry a szobjba indult. Amint balra fordult egy sarkon, beleszaladt egy csom klnbzõ mretû csomagot cipelõ alakba, minek kvetkeztben j pr csomag hangos puffanssal a fldn kttt ki.
- Bocs! – mondta Harry s lehajolt, hogy segtsen sszeszedni a leesett csomagokat. – , te vagy az, Neville!
- Szia Harry! – dvzlte kzfogssal az j replstanr. – rlk, hogy ltlak!
- n is rlk. Mit csinlsz itt hajnali fl hromkor?
- Most rkeztem – felelte Neville, felvve bõrndjt s tskjt. – Dumbledore nem volt rm mrges, amirt lekstem az vnyit lakomt?
- Azt hiszem nem volt mrges, csak csodlkozott,– mondta Harry tadva Neville-nek a sztszrdott poggysz utols darabjt: egy dobozt, amelybõl egy varangy sszetveszthetetlen brekegse hallatszott. – Trevor, ugye?
- Nem – nevetett a replstanr. – Trevor vekkel ezelõtt elpusztult. Ezt Perselusnak hvjk.
- Micsoda? – kerekedett el Harry szeme. – Pitonrl nevezted el?
Neville szgyenlõsen vigyorgott. – Ja, mert ez a varangy mg rondbb, mint az elõzõ.
Mindkt fiatalember nevetsbe trt ki.
- regem, micsoda hangulatjavt… - Harry levette szemvegt, hogy megtrlje, mivel annyira nevetett, hogy knnyes lett a szeme. – Igazn szksgem volt erre a nevetsre, Neville.
- Mirt? Valami baj van, Harry? – az ifj Longbottom arca elkomolyodott, rgi nmaghoz kpest tlontl is komoly lett. Harrynek el kellett ismernie, hogy Neville sokat vltozott. Szrnyen sokat. Az egykori kvrks s gyetlen fi ksz frfi volt.
- Nos… vgl is annyira nem szrnyû … - a bûbjtan professzor a cipõjre meredt. – Csak az a helyzet, hogy a fiamat a Mardekrba osztottk be.
Neville olyan kpet vgott, mint egy partra vetett hal, szjt elttotta, szeme pedig kidlledt a meglepetstõl. – Ezt nem mondod komolyan, ugye? gy rtem… hiszen õ Potter! Mirt klden a Teszlek Sveg a Mardekrba?
- Nem tudom – rzta fejt Harry. – Albus sem tudja. Megll az eszem.
- Sajnlom, bartom – mondta Longbottom egyttrssel. – Biztosan n is nyomorultul reznm magam, ha Alice a Mardekrba kerlne.
- Alice?
- A kislnyom, Alice. Az desanym utn neveztem el.
- … hogy vannak a szleid? – krdezte Harry. Emlkezett r, hogy Neville szlei meggygyultak a Stt Nagyr pusztulsa utn.
- Jl vannak, s valsznûleg hozznk kltznek Roxmortsba. Azt mondtk, nem tudnak lni a kis unokjuk nlkl… - mosolygott Neville. – Igazuk is van… Alice igazi angyal. Meg kell ismerkedned vele.
Harry blintott. – Biztos vagyok benne, hogy imdnival. Teht a te csaldod nem fog a Roxfortban lakni, mint Lupin?
- Nem. A felesgem, Mary Sue s Alice Mrs. Figg panzijban fog lakni, amg sikerl egy hzat vennnk a faluban. Azutn a szleim is Roxmortsba kltznek. Klnben is nem akarok egy kisgyereket hozni a kastlyba… hallra rmlne a Vres Brtl… - Neville krlnzett s Harry flbe sgta. – Nha mg mindig frszt kapok a ksrtetektõl… s flek jra tallkozni Pitonnal.
- Meggrem, nem rulom el neki, hogy rla nevezted el a varangyodat. – Harry rkacsintott rgi bartjra. – s ne izgulj Piton miatt, most mr tiszteletben kell tartania tged, s egyenrangknt kell bnnia veled.
Neville rncolta az orrt. – Nem hiszem, hogy jobban fogom kedvelni kollegaknt, mint annak idejn tanrknt… de legalbb azoknak az idõknek vge, amikor a nyavalys pincjben bnztam s sorra olvasztottam meg az stket. Mg mindig alig merem elhinni, hogy tanr vagyok!
- n is gy vagyok vele – blintott Harry. – Jut eszembe, hogyan szerezted meg a replstanri llst? Amikor jelentkeztem a hirdetsre, azt mondtk, hogy csak bûbjtan tanrt keresnek… ha tudtam volna, hogy Hooch helye megresedett, akkor versenyeztem volna veled az llsrt, Neville.
- Azt elhiszem – vigyorgott Longbottom. – Azonban Hooch llsrl a hirdets csak hetekkel azutn jelent meg a Reggeli Prftban, miutn te elfoglaltad Flitwickt. Hooch eredetileg nem akart nyugdjba menni, de egy csnya replsi baleset rknyszertette.
- Szegny Madam Hooch. , az let irnija… - shajtotta Harry. – Emlkszel az elsõ repls rnkra? Jaj, hlye krds, hogyne emlkeznl? – tette hozz nevetve.
- Ja… n repltem legrosszabbul az osztlyban… majdnem az egsz iskolban.
- …s most te vagy az egyik legjobb seprûlovas Nagy-Britanniban.
Neville kiss elpirult. – Ksz, Harry.
- Nincs mit… mondtam, hogy tucatnyi Malfoy-jal felrsz! Õ klnben sem lett olyan j kviddicsezõ, mint te.
- Malfoyrl szlva… tnyleg v az a bank Roxmortsban? Nem tudtam nem szrevenni azzal a mgikus fklykkal kivilgtott homlokzatval…
- Nos, ismered Malfoykat... – vont vllat Harry. – Szeretnek felvgni. Jut eszembe, van egy Malfoy az elsõsk kzt… jobb, ha vigyzol vele.
- Lankadatlan bersg? – vigyorgott az ifj Longbottom. – Ok, asszem Perselus lmos… akrcsak n. Aludnom kell egyet – tette hozz. – J jt, Harry.
- J jszakt Neville. – A bûbjtan tanr figyelte, amint rgi bartja eltûnik a szobjban, s a sajtja fel indult. Neki is rja lesz reggel, a harmadikos hugrabugosokkal.
Amint befordult a szobjhoz vezetõ folyosra, McGalagony dhs hangjt hallotta a kzeli szobbl kiszûrõdni: - Mr volt egy felesged elõttem? s ezt mirt nem mondtad el nekem? ABERFORTH DUMBLEDORE, MAGYARZATOT KVETELEK!
letben elõszr, Daniel kptelen volt lenyelni a reggelijt. Borzalmasan hes volt, de gy rezte, azonnal kihnyn, ha egy falatot is enne. A gyomra bukfenceket vetett, ahogy a tojsrntottt nzte, amelyet trsai lvezettel faltak. Az rarendje bngszsvel prblta elterelni gondolatait amiatt rzett bnatrl, hogy mardekros lett. Az rarend a kvetkezõ volt:
Htfõ
09:00 – mgiatrtnet (a Griffendllel)
11:00 – gygynvnytan (a Hugrabuggal)
Kedd
09:00 – tvltoztatstan (a Hugrabuggal)
11:00 – testnevels (az sszes elsõs szmra)
Szerda
11:00 – stt varzslatok kivdse (a Hollhttal)
23:00 – csillagszat (a Hollhttal)
Cstrtk
11:00 – repls (a Hollhttal)
Pntek
09:00 – bjitaltan (a Griffendllel)
11:00 – bûbjtan (a Griffendllel)
- Mi a baj? – krdezte Norbert szalonnval teli szjjal. – Nyugtalannak ltszol.
- Hogy ne lennk nyugtalan? – shajtotta Daniel. - Tz perc mlva bjitaltan. Bjitaltan! Pnteken! Milyen szrnyû…
- Flsz Pitontl, mi? – jegyezte meg a msik fi, s narancslevet tlttt magnak.
Dan blintott. – A frszt hozza rm az a pasi. Gyûllte a nagyapmat, az apmat, s biztosan utlni fog engem is. Gyilkos pillantsokat vetett rm a tegnap esti lakoma alatt s letolt mielõtt lefekdni mentnk. El se merem kpzelni, mit mûvel majd velem az rn.
- Ne izgulj, Dan, mardekros vagy. Nem fog pontokat levonni tõled, mert akkor az õ hza veszt pontokat. Biztonsgban vagy.
- Nem, - rzta fejt az ifjabb Potter – Lehet, hogy a Mardekr hz biztonsgban van, de n nem. - Vgyakoz tekintetet vetett a Griffendl asztalnl lõ nõvrre, aki lnken beszlgetett Christopher Wooddal. A lny arca rzssabbnak tûnt, mint ltalban. Nem kerlte el Daniel figyelmt, hogy a Hugrabug asztaltl David Dursley keserves pillantsokat vet Lilyre s Christopherre. Mostanra Daniel megrtette, hogy David kedveli a nõvrt s nem gy, ahogy valaki a msod-unokatestvrt kedveli…
Lily azonban nem ltszott szrevenni, hogy a Dursley fi õt nzi. Yvette Weasley a hollhtas asztalnl szintn nem vett tudomst rla, hogy Chris Wood lopva rpillantgat, mg Lilyvel beszlget.
- Mit nzel gy? – krdezte Norbert Dant.
Daniel szja gnyos mosolyra hzdott. – A dupla hromszget.
- A micsodt?
- A msod-unokatestvrem lthatan kedveli a nõvremet, Lilyt. Lilynek egyrtelmûen tetszik Christopher Wood. Chris azonban az unokatestvremet Yvett-et kedveli.
- rdekes – vont vllat a msik fi. – Remljk, Liu Changnak nem tetszik mg ms is – tette hozz kacsintva.
Daniel elpirult, s lopva Liura pillantott, aki trsalgsba merl Yvette-tel
A termet hirtelen szrnysuhogs tlttte be.
- Megjtt a posta – mondta Norbert, amint egy bagoly zttyent le a tnyrjra s egy levelet pottyantott bele. – … ez bocsnatkrõ levl Pudgytl.
- Kitõl?
- A hzimannktl – felelt Malfoy. – Pontosabban az n manm. Apa nekem adta vekkel ezelõtt. Kicsit gyetlen. El sem tudod kpzelni, hnyszor kell rszlnom, hogy megbntesse magt! Tegnap majdnem lekstem a vonatot miatta, tudod apa tlsgosan elfoglalt volt ahhoz, hogy kiksrjen a King’s Crossra, s a man hozott el. Le sem tudtam szidni rendesen, annyira siettem. Azt rja, hogy eltrte az orrt bntetsl, amirt ksõn hozott ki, s knyrg, hogy ne szljak apnak a bnzsrl.
- Mirt ne?
- Mert apm nem olyan elnzõ, mint n – vont vllat Norbert s Daniel megborzongott, mivel mr tl sokat hallott Lucius Malfoyrl.
- Tnyleg elnzõ vagy a hzimankkal? Nem akarsz belpni a M.A.J.O.M.-ba?
- A rock bandba?
- Nem. Az eredeti M.A.J.O.M.-ba. – felelte az ifj Potter.
A M.A.J.O.M. az utbbi vtizedben egsz Eurpban elterjedt mozgalom lett. Mg Hermione otthon volt az ikrekkel, unatkozott, hisz nem volt ms dolga a hztartson kvl, teht alaptott egy trsasgot a man jogok tmogatsra… s nagy meglepetsre (s mindenki ms nagy meglepetsre), a mozgalom olyan npszerû lett, hogy rengeteg varzsl csald szabadon bocstotta a manit s fizetst adott a munkjukrt.
A Varzslny Felgyeleti Fõosztly anyagi tmogatsval a mozgalom olyan sikeres lett, hogy - Ron legnagyobb rmletre -, a kamasz varzslk krben azt lett az j mdi, hogy a talrjaikat, plikat, kviddics felszerelsket, trlkzõiket, esernyõiket s mindenfle ingsgukat a M.A.J.O.M. emblmjval dsztettk. Tavaly egy j M.A.J.O.M. nevû zenekar mutatkozott be a Varzsszem rdiban, s hamarosan a fiatal boszorknyok s varzslk kedvence lett. Olyan egytteseket szortott httrbe, mint a Walpurgis Lenyai, a Bõdlt Boszorknymesterek, s a Hoppanlj!
- Sz se lehet rla – rzta fejt Norbert. – Szeretem a bandt, de nem csinlok majmot magambl, azzal hogy a hzimank rabszolgasga ellen kampnyolok. Az apm klnben is meglne rte.
- H, srcok – lpett oda hozzjuk Gilda Lockhart – siessetek, klnben elkstek a bjitaltanrl! – ezzel felkapta (M.A.J.O.M. emblmval dsztett) iskolatskjt s elstlt.
- Ok, menjnk – shajtotta Daniel, aki gy rezte magt, mintha az oroszln barlangjba kszlne, s kvette Norbertet ki a terembõl s le a lpcsõkn.
Valban elkstek, Piton tantermnek ajtaja ugyanis mr zrva volt, mire odartek.
Daniel nagyot nyelt. – Most mi lesz?
- Nos… n Malfoy vagyok. Nem fog megbntetni… - gondolkodott hangosan a bartja.
- Ez rm nem vonatkozik – hzta el a szjt Daniel. – Nos, ht… - sszeszedte a btorsgt s bekopogott.
- Tessk! – hangzott fel Piton hangja bentrõl.
- Jobb, ha elõremegyek – javasolta Norbert s belpett, Daniellel a nyomban.
- Aha… Potter – mondta a bjitaltan tanr fenyegetõ arccal.
Azt persze nem mondan, hogy “Aha Malfoy” - gondolta Dan keserûen.
- Sajnlom, hogy elkstem tanr r – mondta vgl.
- El tudom kpzelni, mennyire sajnlja – tette karba a kezt Piton.
- Nem õ tehet rla, professzor r! – mondta Norbert. –Az n hibm. Engem bntessen meg, ne õt!
Piton szja megrndult, s az arca belsõ kzdelmet tkrztt: vonjon le pontokat a sajt hztl s bntesse meg Potter s Malfoyt is, vagy hagyja annyiban a dolgot? Nevetsges lenne, ha a Mardekr is mnusz ponttal kezden az vet, akr a Griffendl.
- Ezttal eltekinthetnk a bntetsrõl, de ezt csak Mr. Malfoy erklcsi tartsnak ksznhetik.
- Mifle erklcsi tartsnak? – hrdlt fl Kevin Weasley a terem tls vgben. A mardekrosoknak s a griffendleseknek egytt volt bjitaltan rja, mint mindig.
Piton csnyn nzett Kevinre, s ez elhallgattatta a fit.
- Hol tartottam, amikor Malfoy s Potter flbeszaktottak? – tûnõdtt a professzor.
Lancelot Weasley keze a levegõbe lendlt. – Azt mondta a tanr r, hogy a bjitalfõzs nem ostoba plcasuhogtats.
- Nem tged krdeztelek, Weasley – mordult r Piton. – Pontosan tudom, mit mondtam nektek. Teht… megtanthatom nektek, hogyan kell elbdtani az elmt, elzsongtani az rzkeket… palackba zrni a hrnevet, dicsõsget forralni, s dug al zrni a hallt.
- Ez dgunalom – suttogta Viviane Kevinnek. – Anya szerint ugyanezt mondta, amikor õ volt elsõs.
- Ugyan mr, mit vrtl tõle? – vont vllat Valentine. – Nem nz ki olyan fantziadsnak, mint aki minden vben j szveget tall ki.
- Weasley kisasszony… s Weasley kisasszony – szlalt meg Piton. – Megosztank velnk a gondolataikat? Nyilvn rendkvl rdekesek.
A rendszerint beszdes ikrek meghunyszkodtak s lestttk a szemket.
- Nem? – vonta fl szemldkt Piton. – Akkor taln tudnak vlaszolni pr krdsre… de nem… nem maguk. Krdezzk a ksõn jvõket. Potter!
- Igen, uram? – nzett fl Daniel, pontosan tudva, mi kvetkezik.
- Mit kapok, ha denevr petefszek kivonatot s fõnixtollat adok meghajtfû oldathoz? - Lancelot ismt felnyjtotta a kezt.
- Nem tudom, uram – felelte Dan.
- Malfoy?
- Ha nem bnja tanr r, jobban szeretem, ha Devilsmoornak hvnak, az desanym neve utn. – mondta Norbert angyali arccal. – s sajnlom, de nem tudom a vlaszt.
- Akkor prbljuk jra, Potter. Mit okoz a viszly fõzet a fogyasztjnak, melyek a hozzvali s milyen az ze?
Daniel mrgesen pillantott Lancelotra, aki majdnem leesett a szkrõl, olyan hevesen jelentkezett.
- Nem tudom, uram.
- Weasley? – fordult az ikrekhez Piton.
- Melyiknk? – krdezte Valentine.
- Maga – mutatott Piton Viviane-re.
- Nem tudom, uram – vont vllat Viv.
- s maga? – krdezte a tanr Valt.
- n sem tudom.
Piton szeme sszeszûklt. – Tudja valaki a vlaszt valamelyik krdsemre?
Lancelot annyira nyjtzkodott, amennyire csak brt, mr majdnem felllt.
- Rendben, Weasley, vilgostson fel minket – mondta zord arccal Perselus.
- Denevr petefszek kivonatbl, fõnixtollbl s meghajtfûbõl olyan bjital kszl, amellyel a boszorknyok a nem kvnt gyermekldstl szabadultak meg a kzpkorban, amikor mg nem talltk fel a KeinKind bjitalt, s az Anti-conceptus bûbjt – felelte Percy fia, aki szemvegt igazgatva, bszkn nzett krl, ltvn a zavart a tbbiek arcn.
Piton kelletlenl blintott. – gy van. s a msodik?
- Nos a viszly fõzet termszetesen viszlyt kelt. Ha kt szemly iszik belõle azonos idõben s egy rn bell tallkoznak, akkor veszekedni kezdenek, mg ha addig igen j bartok voltak is. A hozzvalk: ftyolka, doxy mreg, darabolt aszfge, unikornis kanca teje, s egy kevs mgikusan feltuningolt mz, azrt, hogy elvegye a keserû zt. Teht a viszly fõzet ltalban nagyon des – ragyogott Pitonra a fi.
- Jl van – blintott a professzor.
Az ra htralvõ rszben a dikok egy egyszerû hajnvesztõ italt ksztettek.
Piton fel-al stlt a teremben, lehordta a griffendles Nigel Baileyt, mert tl sok angolna szemet tett az stjbe s az megolvadt. Piton rgtn a gondnokrt kldtt, hogy feltakartsa a mocskot. Persze egy plcasuhintssal el tudta volna tntetni, de lthatan tartani akarta magt sajt megllaptshoz, miszerint a bjitaltan nem ostoba plcasuhogtats.
Daniel s Norbert a Weasley gyerekek kzelben dolgoztak.
- Egy rva pontot se adott Lance-nek! – fstlgtt Kevin. – Bezzeg ha egy icipici mardekros lett volna, biztos legalbb tizent pontot kapott volna!
- jabb elõtlet a Mardekr ellen, Weasley? – horkant fel Norbert.
- Mirt? Taln nincs igazam? – kpte Kevin. – Ti ketten elkstetek, de Piton nem vont le egy rva pontot sem a Mardekrtl. Ha Daniel giffendles lenne, õt mr megbntette volna, tged pedig nem. Most hogy õ is mardekros, Piton nem akart pontot levonni a hzatoktl a kss miatt.
- gy beszltek, mintha engem okolntok, amirt a Mardekrba kerltem! – vgott vissza Daniel.
- Nem vdolunk tged, Dan – csittotta Valentine. – Tudod, hogy szeretnk. Csak nehz elhinni… itt kne lenned velnk a Griffendlben.
- Ja – rtett egyet Viviane. – Ide tartozol, nem a nylas Mardekrba.
- Ezt magyarzd a Teszlek Svegnek – shajtott Daniel. Kinylt a tanterem ajtaja s feltûnt Bert Bradley, a gondnok.
Dan figyelte, amint Bradley feltakartja a megolvadt st maradvnyait, azon tûnõdve, hogyan brja el egyltaln a jkora felmost ez a cingr, csont s bõr fick. Br nem ltszott elg erõsnek ilyen munkhoz, mgis szp munkt vgzett: egy rva bjitalfolt sem maradt a padln.
Amint Bert Bradley elhaladt Daniel mellett egy vdr piszkos vzzel, odavetett egy megjegyzst:
- Ha neked volnk, nem tennm bele a glicerint s a saltromsavat, klnben felrobban.
- Tessk? – vonta fl szemldkt a fi.
- Azt mondtam, fel fog robbanni, ha beleteszed a glicerint s a saltromsavat – mutatott Bradley a fiolkra Dan kezben. – Az ott glicerin a kezedben… felismerem a szagrl, de knnyû sszetvesztened azzal az vegcsvel ott. – Ezzel egy denevr mjolajjal teli tlra mutatott, aztn Dan stjbe pillantott. – Ltom, mr beletetted tvedsbõl a H2SO4,-et, nyilvn sszetvesztetted azzal a dologgal ott a msik palackban… , azzal a tatuepvel, vagy mivel…
Piton professzor odalpett hozzjuk.
- Mi a baj, Potter?
- Semmi, tanr r… Mr. Bradley szerint sszetvesztettem a denevr mjolajat a glicerinnel s a tatuept a H2… H2… elfelejtettem-mivel – vont vllat Daniel.
- H2SO4, knsav – fejezte be Bert a fi mondatt.
Piton vett egy kis bjitalt a merõkanllal, majd hagyta visszacspgni az stbe. – Hm… valban. – Meglepett pillantst vetett a fiatal gondnokra. – s mit mondott Mr. Bradley, mi fog trtnni, ha belentd a glicerint s a saltromsavat?
- Azt mondta, fel fog robbanni – vlaszolt Dan.
- Persze, hiszen a glicerin, a saltromsav s a knsav a nitroglicerin alapanyagai – mondta kznysen a gondnok. – Ezeket a veszlyes anyagokat elzrva kne tartani az elsõsk elõl, professzor.
Piton arckifejezse meglepettrõl dbbentre vltozott. – , persze… ezek a knsavas s glicerines palackok bizonyra tvedsbõl maradtak itt… az n hibm. – Azonnal sszekapkodta a palackokat, s visszafordult Mr. Bradley-hez. – Hm, be kell valljam, mg sosem tallkoztam olyan gondnokkal, aki rtett volna a bjitalokhoz... – jegyezte meg csodlattal.
- , n nem igazn rtek a bjitalokhoz, Mr. Piton. – felelte Bert. – Hogyan is rthetnk? Mugli vagyok.
- Akkor honnan tudta…?
- Mielõtt ide jttem dolgozni, egy mugli iskolban tantottam… kmit – felelt Bert s kistlt a vdrvel.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
