- Te viccelsz - mondta Ginny.

- Dehogy viccelek.

- De… hogyan? Hogyan lehetn�k �n p�rszasz�j�?

- Nemtom… tal�n a p�rszasz�j�s�g szexu�lis �ton terjed.

- Micsoda? - h�rd�lt fel Ginny. - Ne l�gy nevets�ges, Malfoy!

- Akkor meg hogy magyar�zod meg?

- Nem tudom… - r�zta fej�t Ginny.

- V�rj csak egy pillanatot - v�gott k�zbe a fiatalember. – Ez csak most ugrott be… Potter mes�lte, hogy felt�masztott t�ged valami f�kly�val.

- Ja. A z�ld l�ng� f�kly�val - b�lintott a fiatalasszony.

- Egyiptomban volt, ugye?

- Igen. �s? - Ginnynek halv�ny fogalma sem volt r�la, hogy Draco mire akar kilyukadni.

- A f�klya Ap�fisz� volt, igaz? - folytatta �rdekl�dve a fiatalember.

- Az �v�, de… �! – Ginny hirtelen meg�rtette. - �gy �rted, az�rt lettem p�rszasz�j�, mert a K�gy�isten f�kly�j�val t�masztottak fel?

- Nagyon val�sz�n� - felelte Draco. - Sokkal val�sz�n�bb, mint a szexu�lisan terjed� dolog… Potter is p�rszasz�j� lett, pedig nem fek�dt le Voldemorttal. Vagy igen?

- Ha, ha. Nagyon vicces, Malfoy.

- H�t igen, vicces fi� vagyok - vigyorgott r� Draco az asszonyra. - Ez�rt szeretnek annyira a n�k.

- Na mondj nekem egy n�t, aki szeret t�ged, any�don k�v�l! - grimaszolt Ginny.

- Nos… - Draco elt�n�d�tt a v�laszon, - … Pansy p�ld�ul.

- Szak�tott veled - eml�keztette Ginny.

- J�l van, akkor Blaise Zabini. � f�lig szerelmes volt bel�m.

- Aha. - Ginny savany� k�pet v�gott. - Az�rt ment fels�g�l Marcus Flinthez r�gt�n az iskola befejez�se ut�n. Biztosan nagyon szerelmes lehetett bel�d.

- Nem t�l sz�rakoztat� veled besz�lgetni, Weasley. - A fiatalember �gy tett, mintha megs�rt�dne.

- Potter. Potter a nevem - felelte a t�rsa.

- Mi�rt is felejtem el folyton? - forgatta a szem�t Draco. - Tal�n mert azt gondolom, hogy nem illessz Pottyhoz…

- Nem? - vonta fel szem�ld�k�t Ginny. – M�gis, ki illik hozz�?

- Granger - felelte a sz�ke var�zsl�. - �t kellett volna elvennie. Akkor a csal�dod nem szennyez�d�tt volna be egy s�rv�r�vel. Micsoda sz�gyen! Amikor majd elkezd gyerekeket sz�lni, v�ge lesz az aranyv�r� Wealsey v�rvonalnak.

- Nem hittem volna, hogy ennyire �rdekel a Weasley v�rvonal tisztas�ga - jegyezte meg Ginny. - Csak, hogy felvil�gos�tsalak cseppet sem �rdekel, hogy az unokah�gaim nem lesznek aranyv�r�ek.

- Az unokah�gaid? - vonta �ssze szem�ld�k�t Draco.

- Ja. Az ikrek, akiket Hermione hamarosan vil�gra hoz.

- �. Micsoda nagyszer� h�rek - horkant fel Draco. - Roncimonci biztosan mag�n k�v�l van az �r�mt�l.

- M�g nem is tud r�la - vont v�llat Ginny.

- Nagyszer�. �rezzem magam megtisztelve, hogy el�bb megtudtam, mint �? - fintorgott a fiatalember. - Esetleg te is v�rsz egy p�r gyereket? Csak a biztons�g kedv��rt, tudod… nem akarom, hogy el�julj nekem, am�g utazunk.

- Biztos�thatlak, hogy nem vagyok terhes - felelte Ginny. - Nem mintha �rdekelne t�ged, ha az lenn�k… akkor sem �rdekelt, amikor majdnem elvesztettem a kisbab�mat… miut�n seg�tettem neked.

Draco szemei r�snyire sz�k�ltek. - Sz�val most engem kezdesz hib�ztatni. Mi�rt nem m�sz �s mondod el mindenkinek, hogy a fiad az �n hib�mb�l lett kvibli?

- Sosem mondtam, hogy �gy volt.

- Ne mondd nekem, hogy sosem jutott eszedbe.

Ginny egyenesen a f�rfi hideg sz�rke szem�be n�zett. - Rendben, elismerem. Volt id�, amikor azt gondoltam, hogy a fiam akkor s�r�lt meg, amikor majdnem elvesztettem, �s az�rt lett kvibli… De ez m�r elm�lt. M�r tudom a val�di ok�t.

- Csupa f�l vagyok - sz�lt Draco �rdekl�d� pillant�ssal.

- Csak nem k�pzeled, hogy elmondom neked, Malfoy? - fordult el a fiatalasszony �s �jra a l�ngokba b�mult. - Ez csak Harryre �s r�m tartozik.

- Ahogy gondolod - vont v�llat a fiatal var�zsl�. - Megyek aludni. Nem gondoltad meg magad azzal kapcsolatban, hogy meleg�thetn�nk egym�st?

- Nem - r�zta fej�t Ginny, mik�zben kis mosoly t�nt fel az arc�n. - Tudod… nem �rezheted magad olyan rosszul, ha a legnagyobb gondod a szex.

- A szex �letem h�rom legfontosabb dolga k�z� tartozik - felelte amaz �s�tva.

- Mi a m�sik kett�? - Ginny k�v�ncsi lett.

- Az els� sz�m�: megkeser�teni annyi ember �let�t, amennyi�t csak tudom. A kettes sz�m�: olyan n�t tal�lni, aki nem besz�l vissza.

- L�tod, akkor �n nem vagyok neked megfelel� - vigyorgott Ginny.

- Most, hogy mondod… - s�hajtott Draco �s karj�ra hajtva a fej�t, lehunyta a szem�t. - De att�l m�g dughatn�nk egyet.

- Jaj, fogd m�r be �s aludj!

* * * * *

- MICSODA? - s�padt el Molly. - Csak �gy dehoppan�lt? An�lk�l, hogy megmondta volna hov� megy?

- Igen - b�lintott Fred. - Csak azt mondta, hogy sz�ljak neked, hogy vigy�zz a gyerekeire. M�r egy napja nem l�ttuk.

- De… nem mondott semmit… hogy hov� akar menni? - sz�lt k�zbe Arthur.

- Nos… azt ism�telgette, hogy a Durmstrangba kell mennie. Ez minden.

- Azt gondolod, hogy most a Durmstrangban van? - kapott leveg��rt Molly.

- Gondolkozz anya. A Durmstrang nagyon j�l el van rejtve. Rendes brit var�zsl�k nem is tudj�k, hol van.

- Ez azt jelenti, hogy a nem rendes var�zsl�k tudj�k - mondta George. - Ismer�nk olyat?

- Malfoy - mondt�k valamennyien k�rusban.

* * * * *

M�snap reggel Ginny arra �bredt, hogy Draco a t�zn�l �l, m�r sz�raz ruh�ban �s nyisszant� b�b�jjal valamilyen h�sdarabot szeletel.

- Mit csin�lsz? - �s�tott a fiatal boszork�ny.

- Reggelit - felelt a t�rsa.

- Mi… mi az? - k�rdezte Ginny gyanakodva n�zve az “�tel�ket”.

- Alopex lagopus.

- Micsoda?

- Sarki r�ka.

- F�j! Az v�rod, hogy ezt megegyem?

- Ha nem akarsz �hen halni.

- Ink�bb el�var�zsolok valami reggelit magamnak - felelte Ginny. - De biztos nem eszem meg ezt. De most komolyan, kiment�l r�k�ra vad�szni?

- Nem. A r�ka j�tt be a barlangba r�nk vad�szni. Meg kellett �ln�m… miut�n elpusztult, eszembe jutott, hogy megehetn�nk. Mindig is szerettem volna valami egzotikus kaj�t enni.

- Egzotikust? - vonta fel szem�ld�k�t Ginny. - Legk�zelebb majd aszalt pogrebinre f�j a fogad, mi? Egyszer�en csak Avada Kedavr�ztad azt a r�k�t?

- Nem. A Piroinit�t haszn�ltam rajta - vont v�llat Draco.

Ginny megr�zk�dott a flamb�rozott r�ka gondolat�ra. Draco t�nyleg nem mutat semmi embers�get, ha k�pes volt �lve el�getni egy �llatot… �s ez azt jelenti Ginny sz�m�ra, hogy val�sz�n�leg nem elengedi el neki a fizets�get…

S�lt r�ka… Ginny a sz�j�ra szor�totta a kez�t. H�nyingere volt.

- Biztos, hogy nem vagy terhes? - k�rdezte Draco l�tv�n, hogy t�rsa falfeh�r.

- Nem vagyok terhes, �s ejts�k a t�m�t, k�rlek.

- Ez a gyenge pontod, mi? - somolygott a fiatalember. Leszelt egy darab h�st �s a sz�j�ba t�mte.

- Nem a te dolgod - sziszegte Ginny. - Ha v�gezt�l a r�k�val, indulnunk k�ne a k�vek fel�, nem gondolod?

- J�, rendben - b�lintott Draco nyammogva.

- Jut eszembe… - t�n�d�tt el Ginny - nem tal�lod kicsit… furcs�nak, hogy ilyen hatalmas k�gy� �lhet itt �szrev�tlen�l?

- H�t soha nem vett�l egy k�nyvet a kezedbe Weasley? Eln�z�st, Potter - jav�totta ki mag�t.

- M�r hogyne vettem volna k�nyveket a kezembe! - felelte a n� inger�lten.

- De csak szerelmes reg�nyeket, vagy Lockhart k�nyveit, gondolom.

- Nagyon t�vedsz. A mugli sz�pirodalmat is kedvelem. �pp most fejeztem be a “B�n �s b�nh�d�st”. Egy pszichopat�r�l sz�lt… k�l�n�s, amikor olvastam a k�nyvet, a te k�ls�ddel k�pzeltem el… hogy kell�en ut�lni tudjam.

- Milyen elb�v�l� - mosolygott a fiatalember, �s kidobta a csontokat a barlangb�l. - Amit elkezdtem mondani neked, az az, hogy biztosan nem olvast�l viking mond�kat.

- Kellett volna?

- Nem sz�ks�gszer�en - vont v�llat Draco. - De ez�rt nem hallott�l soha a Midgard k�gy�j�r�l.

- Tulajdonk�ppen hallottam - felelte Ginny. - De az csak mese.

- Nekem nem t�nt mes�nek - sz�gezte le Draco.

- De… mit csin�l, egy viking sz�rnyeteg Oroszorsz�gban?

- G�z�m sincs. K�rdezd meg t�le. Te besz�led a nyelv�t.

Hamarosan elhagyt�k a barlangot, �s a kis t�r n�gy sark�n �ll� n�gy k� fel� vett�k �tjukat. A v�sett r�n�kkal d�sz�tett k�vek nagyon r�ginek t�ntek.

- Teh�t, pontosan mit csin�lunk? - k�rdezte Ginny.

- Csak bel�p�nk k�z�pre �s megfogunk k�t k�vet, azt hiszem - felelte Draco. – H�lgyek� az els�bbs�g.

Ginny bel�pett a n�gysz�gbe, ahol csak egy szem�lynek volt hely. Meg�rintett k�t k�vet a n�gyb�l �s a k�vetkez� pillanatban r�nt�st �rzett a k�ld�k�n�l.

P�r pillanat m�lva egy puffan�ssal a f�lde zuhant.

Fel�lt, �s meg�t�tt t�rd�t �s a k�ny�k�t d�rzs�lgette.

K�r�ln�zve valamif�le el�csarnokban tal�lta mag�t, amelyben az egyetlen beazonos�that� dolog egy n� hatalmas szobra volt.

Ginny �pp fel akart �llni, amikor Draco egyenesen r�esett.

- Au! – ki�ltotta a fiatalasszony. - Figyelj oda, hov� esel!

- A zsupszkulcs miatt volt! - tiltakozott amaz. - K�l�nben, csitt! – Draco a mutat�ujj�t a sz�ja el� tette, �s el�h�zta p�lc�j�t a zseb�b�l. - Nem akarjuk, hogy meghalljanak.

Ginny b�lintott, �s megmarkolta a p�lc�j�t. - Merre menj�nk? - suttogta. - Megkeress�k a port�st?

- Ragyog�, Weasley - morogta Draco. - Nem. Azt mondom, menj�nk �s n�zz�k meg… azt a szomsz�dos termet.

Bel�ptek a nagyterembe �s l�tt�k, hogy az teljesen �res. Fat�lak �s kup�k �lltak az asztalokon, de azok is �resek voltak, mintha azt v�rn�k, hogy a h�ziman�k megt�lts�k �ket.

- K�s�rteties - suttogta Ginny. - Szinte temet�ben �rzem magam.

- H�t, nem valami vid�m hely, az m�r igaz - b�lintott Draco. - Menj�nk fel az emeletre.

Felm�sztak a l�pcs�n az els� emeletre, �s elindultak a folyos�n, amely visszhangzott a l�pteikt�l. Minden egyes ajt�t kinyitottak - Draco nyitotta az ajt�kat, Ginny pedig fedezte �t, arra az esetre, ha valaki el�ugrana egy fejsz�vel a szob�b�l, de hi�ba. Nem volt ott senki - se fejsz�vel, se fejsze n�lk�l.

- Senki. Egy�ltal�n senki. Kihalt az eg�sz iskola - jelentette ki Draco. - Hol a fen�ben vannak?

- J� k�rd�s - v�gott k�zbe egy hang m�g�tt�k.

Megfordultak �s h�rom k�s�rtettel tal�lt�k magukat szemben.

- Kik maguk? - k�rdezte Ginny.

- A nevem Iv�n Iljics - mutatkozott be az id�s kin�zet� szellem.

- Anna Karenina vagyok - mondta a n�i szellem.

- Jevgenyij Anyegin - tette hozz� a harmadik, biccentve. - �s �n�k kik?

- Ginny Potter vagyok - sz�lt Ginny. - � pedig Draco Malfoy.

- Potter? - Anna szeme elkerekedett. - Akkor maga a Harry feles�ge!

- Igen! - b�lintott moh�n Ginny. - Hol van Harry? Hol vannak a t�bbiek?

- Fogalmam sincs - vont v�llat Anyegin.

- De mi t�rt�nt itt? - v�gott k�zbe Draco.

- Nem tudjuk - felelte morcosan Iv�n. - Mindenki kint volt a tusa m�sodik pr�b�j�t n�zni… �s csak p�ran t�rtek vissza.

- Kik? �s hol vannak? - k�rdezte Ginny. - Harry k�zt�k van?

- Nem - Anna megr�zta csinos fej�t. - Att�l tartok, nincs. De menjen �s keresse meg a t�bbieket. A m�sodik emeleten vannak, a tan�riban. A l�pcs�t�l az �t�dik ajt�.

- K�sz�n�m - felelte Ginny. - Gyer�nk, Malfoy.

* * * * *

Draco �s Ginny felment a m�sodik emeletre �s kinyitott�k az �t�dik ajt�t.

- Stupor! - ki�ltotta valaki odabentr�l, de Draco lebukott �s �gy az �tok elker�lte.

- Dennis! Mi vagyunk! - ki�ltotta Ginny, amint megpillantotta az ismer�s alakot.

- Ginny! - ki�ltotta a fi�, odafutott hozz�juk �s szorosan �t�lelte a fiatalasszonyt. - �gy �r�l�k, hogy l�tlak! Hogy l�tok valakit… egy �l�t! – Ginnynek �gy t�nt, hogy a fi� az ideg�sszeoml�s sz�l�n �ll.

K�zben Draco k�r�ln�zett, �s �szrevette, hogy m�g ketten vannak a szob�ban: egy fekete haj� l�ny �s egy sz�ke sr�c kiss� lila arccal.

- Ezek meg kik? - k�rdezte Ginny Dennist.

- Mileta �s Guillaume. A m�sik k�t bajnok - felelte Dennis.

Ginny arca megr�ndult a “Mileta” n�vre. Hol vannak a t�bbiek? - k�rdezte k�ts�gbeesetten.

Dennis m�lyet s�hajtott. - Nem tudjuk. Teljes�tett�k a m�sodik pr�b�t a f�ldalatti j�gbarlangban, �s mire kij�tt�nk, mindenki elt�nt. A k�s�rtetek nem tudnak semmit. Minden �s mindenki elt�nt. M�g a h�ziman�k is a konyh�b�l… Vladi a s�rk�ny is.

- Teh�t… csak ti h�rman maradtatok itt? - �rdekl�d�tt Draco.

- Nem - a s�t�t haj� l�ny odaj�tt hozz�juk. - Valaki m�g van itt… de nem ismerj�k. M�g nem l�ttuk azel�tt… de itt van valahol.

- Kicsoda?

- Egy �hrny�k - mondta Guillaume aggodalmas arccal. - Vagy legal�bbis annak l�tszik… de ink�bb �l�, mint ’alott. Mikor el�sz�r l�ttuk, aszt ’itt�k egy m�sik k�s�rhtet, de azt�n rh�j�tt�nk, ’ogy szil�rdnak t�nik. Nem tudjuk ki �, �s ’ogy ker�lt ide.

- �s hol van ez a titokzatos valaki?

- Fogalmam sincs - r�zta fej�t Dennis. - Rejt�zik. Amikor megl�tott minket, elsietett �s elrejt�z�tt. Kiss� f�l�nk lehet.

Ginny megk�rdezte, merre van Harry szob�ja, �s Mileta felaj�nlotta, hogy megmutatja az utat. Ginny jobban szerette volna, ha Dennis k�s�ri fel, de nem akart goromba lenni, �s elutas�tani a l�nyt.

- Nos, ez az - Mileta kinyitott egy ajt�t a negyedik emeleten. Mindketten bel�ptek. - Harry itt lakott.

Ginny k�r�ln�zett a takaros szob�ban �s r�gt�n �szrevett n�h�ny ismer�s holmit: Harry �resen �ll� l�d�j�t a sarokban, ruh�it a f�lig nyitott szekr�nyben, a Rak�ta 4000-es sepr�j�t, �s v�g�l egy bekeretezett k�pet az �jjeliszekr�ny�n: egy k�pet Harryr�l �s Ginnyr�l. T�ncoltak �s nevettek a k�pen, amelyet Colin k�sz�tett az esk�v�j�k�n.

Ginnynek �sszeszorult a sz�ve a gondolatra, hogy esetleg nem l�tja t�bb� a f�rj�t.

- J�l vagy? - k�rdezte a m�sik l�ny.

- Micsoda? - Ginny megremegett, amint visszat�rt �lmodoz�s�b�l a val�s�gba. - Ja, igen. K�sz�n�m, hogy megmutattad az utat.

- Sz�vesen - b�lintott Mileta, �s megfordult, hogy elmenjen, de Ginny ut�na sz�lt:

- V�rj. Azt hiszem, besz�ln�nk k�ne.

- Mir�l? - vonta fel s�r� szem�ld�k�t a bolg�r l�ny.

- Harryr�l.

- Mi�rt akarsz r�la besz�lni velem? Mi k�z�m hozz�?

- Sok k�z�d van hozz� - mondta Ginny. - Legal�bb is azt gondoltam, hogy te… Mileta… De nem t�rt�net k�ztetek…?

- Mi nem t�rt�nt k�zt�nk? - csattant f�l Mileta. - Azt v�rod, biztos�tsalak r�la, hogy ugyan akartam t�le valamit, de � visszautas�tott? - a l�ny hangja keser� �s �rdes volt, szeme pedig vill�mokat sz�rt Ginnyre. - Mondjam el, hogy b�rmennyire pr�b�ltam, m�gsem tudtam megkedveltetni magam Harryvel? Ezt akarod hallani?

- Nem - Ginny odal�pett hozz� �s a v�ll�ra tette a kez�t. - Ennyi el�g. K�sz�n�m, hogy elmondtad.

Mileta r�n�zett, �s Ginny l�tta a f�jdalmat a l�ny szem�ben. Ez a szeg�ny fiatal n� �szint�n szerelmes az � f�rj�be. Ginnynek f�jt a sz�ve �rte, de ugyanakkor �r�lt is, mert v�gre teljesen biztos lehetett benne, hogy Harry h�s�ges volt hozz�. - K�sz�n�m, Mileta.

- Ne k�sz�nj nekem semmit! Elvettem volna t�led Harryt, ha tudom. De valaki m�snak siker�lt.

Ginny megdermedt. - Micsoda… mir�l besz�lsz?

- A b�jitaltan tan�rn�mnek, Tatyana Fjodrovn�nak. - Mileta Ginnyre bandzs�tott, arca g�nyos mosolyra h�z�dott. - A te Harryd bizony lefek�dt vele.

- Nem! – kapott leveg��rt Ginny.

- De igen - mondta Mileta kegyetlen mosollyal. - Most m�r �rtem, Harry mi�rt nem akart engem. Nem vagyok olyan csinos, mint te… de a professzor az. � nagyon csinos. Nem csoda, hogy nem tudott ellen�llni neki.

- Hazudsz! - kiab�lta Ginny �k�lbe szor�tott k�zzel. - Mondd, hogy hazudsz!

- Sajn�lom, nem tehetem. Ez az igazs�g. Megcsalt t�ged - ism�telte Mileta. Az arca �szinte volt, kegyetlen�l �szinte. Ginny �szt�n�sen tudta, hogy a l�ny nem hazudik. Ez csak egy dolgot jelenthetett: Harry t�nyleg lefek�dt egy m�sik n�vel.

L�tva a d�bbent kifejez�st a v�r�s haj� n� arc�n, Mileta diadalittasan kivonult a szob�b�l.

Valaki kopogott az ajt�n, de Ginny nem t�r�d�tt vele. Tal�n meg sem hallotta. Az ut�bbi k�t �r�ban nyitott szemmel hevert az �gyon, a falat b�mulva. A f�le kirekesztette a hangokat, elm�je kirekesztette a gondolatokat, de a lelke majd belehalt az elfojtott �rz�sekbe.

S�rni akart, torka szakadt�b�l �v�lteni, de a csak arra volt k�pes, hogy a falat b�mulja, �s alig vette �szre, hogy a szob�ban lassan bes�t�tedik.

Fek�dt a s�t�tben, a szob�t csak a f�lhold f�nye vil�g�totta be odakintr�l. A Hold… az els� eml�k, amely esz�be jutott, az volt, amikor az �gyukon �ltek Harryvel a Black k�ri�ban, �s a holdf�nyes kertet n�zt�k.

- N�zd a holdf�nyt. Ragyog�bb, mint valaha. Ma �jjel nincs vihar. - Ezt mondta akkor a f�rj�nek. B�r most sem volt vihar, a lelk�ben vihar d�lt: �v�lt� sz�lrohamok t�madtak r� mindenfel�l. “Harry megcsalt t�ged! Lefek�dt m�ssal!”, �s Ginny pr�b�lta lek�zdeni �ket, de mintha egy sik�t� szellem sz�j�ba pr�b�lt volna p�rn�t gy�m�sz�lni… m�g harcolt, de egyre gyeng�bb, �s gyeng�bb lett… m�g v�g�l az els� k�nnycsepp is leg�rd�lt az arc�n.

A s�r�s megk�nnyebb�l�st hozott. Egyik apr� �kl�t a sz�j�ba t�mte, pr�b�lva elfojtani a zokog�s�t, b�r tudta, hogy a kast�lynak ez a r�sze teljesen �res. De mi van, ha az a sz�rny� Mileta a k�zelben �l�lkodik, csak hogy s�rni hallja �t? Elhat�rozta, hogy nem adja meg a l�nynak azt az �r�met, hogy s�rni l�tja, vagy hallja.

M�g egyszer kopogtak az ajt�n. Ginny nem tudta mennyi id� telt el, mi�ta az els�t hallotta f�l�lom-szer� �llapot�ban, de �gy gondolta, j� p�r perce lehetett.

A kopog�s megism�tl�d�tt.

- Menj el… - mondta halkan Ginny.

- Ez azt jelenti, hogy nem akarsz velem vacsor�zni? - j�tt Draco hangja odakintr�l.

- Nem vagyok �hes – suttogta a n�, mivel nem tudott hangosabban besz�lni. A fiatalember m�gis meghallhatta, mert bel�pett, �s az �gy�hoz s�t�lt.

- K�rlek, hagyj magamra - �lt fel Ginny szipogva, k�nnyeit t�r�lgetve. Nem akarta, hogy Draco �gy l�ssa.

- T�nyleg nem vagy �hes? - k�rdezte a fiatalember vid�man. L�tv�n, hogy t�rsn�je nem reag�l, le�lt mell� az �gyra. - Mi a baj? - Megfogta a kez�t, �s gyeng�den simogatta. - H�, mit tett�l magaddal? – k�rdezte, megl�tva a harap�snyomokat a n� ujjpercein.

- Nem a te dolgod - suttogta a fiatal boszorka, kit�pve kez�t Draco mark�b�l.

- Mi t�rt�nt? Mondd el nekem. Hadd seg�tsek – mondta Malfoy, an�lk�l, hogy �szrevette volna, hogy “j�sz�v�en” viselkedik.

- Nem seg�thetsz nekem… hacsak nem tudod megv�ltoztatni a m�ltat, �s megakad�lyozni, hogy beleszeressek Harrybe.

- Mi�rt? Nem �rtem - r�zta fej�t Draco.

Ginny feln�zett r�, tekintet�k tal�lkozott �s az arckifejez�se megr�m�tette a fiatalembert. B�natot, gy�l�letet, d�h�t �s megb�n�st l�tott a szem�ben. - Nem kellett volna beleszeretnem Harrybe… Nem kellett volna hozz�mennem feles�g�l… B�rcsak soha, semmi k�z�m ne lett volna hozz�!

- Mi ez a hirtelen p�lfordul�s? - k�rdezte Draco megr�k�ny�dve. - �gy besz�lsz, mintha m�r nem is szeretn�d.

- B�rcsak tudn�m nem szeretni - s�hajtotta Ginny. - B�rcsak tudn�k olyasvalakit szeretni, aki meg�rdemli… - arckifejez�se hirtelen megv�ltozott. - Draco… m�g mindig akarsz engem?

- Ginny… - pislogott amaz. Nem hitt a f�l�nek.

- Ha akarsz engem, akkor tess�k, itt vagyok – mondta Ginny, megfogva Draco kez�t.

A fiatal var�zsl� elengedte �s fel�llt. - Nem. M�g nem. Amikor megtal�ltuk a f�rjedet.

- Azt mondtad, mindegy mikor csin�ljuk - felelte Ginny. - M�r nem �rdekel, hogy megtal�ljuk Harryt… Csak Hermion�t akarom megtal�lni, aki m�g a bar�tn�m. Meg akarom v�deni �t �s a kisbab�it… De az a szem�tl�da m�r nem �rdekel.

- Szem�tl�da? - vonta fel szem�ld�k�t Draco. - Mi t�rt�nt veled? Mit mondott az a Mileta, amit�l �gy bep�r�gt�l?

- Hogy mit mondott? - Ginny felugrott az �gyr�l. - Azt mondta, hogy Harry megcsalt!

- Aha! - ki�ltott fel Draco. - Sz�val ez�rt vagy hirtelen ilyen k�szs�ges velem! Bossz�! Ez sz�nalmas, Weasley!

- Sz�nalmas?

- Igen! Nem akarok olyan n�t, aki az�rt adja nekem mag�t, mert bossz�t akar �llni a f�rj�n, aki megcsalta. Azt akarom, hogy a n� szerelemb�l legyen velem… vagy legal�bb az�rt, mert ad�ss�got t�rleszt. De semmi sz�ks�gem ilyen ostoba �ldozatra!

- �ldozat? - sziszegte Ginny. - Azt hittem, akarsz engem!

- Akarlak is. De nem most. Nem �gy.

- Nem most? - k�pte a n�. - Akkor rendben van! Megvolt a lehet�s�ged, de elvesztegetted… ezut�n ne sz�m�ts semmire sem t�lem! Kifel� a szob�mb�l!

- Ahogy k�v�nja h�lgyem - Draco meghajolt �s visszavonult.

- Szem�t! - Ginny felkapott egy v�z�t �s a becsuk�d� ajt�hoz v�gta. - Minden f�rfi szem�t! Egyik sem �rdemli meg, hogy szeress�k! - Megint az �gyra vetette mag�t, s�rva �s remegve. - Gy�l�l�m �ket… gy�l�l�m mindet… minden f�rfit…

- Pedig nem mind gazember �m - sz�lalt meg egy hang.

Ginny fel�lt �s k�r�ln�zett, a hang forr�s�t keresve. Az a n�i szellem volt, akivel p�r �r�val azel�tt tal�lkoztak.

- Nem minden f�rfi gazember – ism�telte a k�s�rtet. - A maga f�rje hat�rozottan nem az.

- Ha! Mintha maga ismern�! - csattant fel Ginny.

- Igaza van, nem ismerem… de tudom, hogy h�s�ges f�rfi.

- H�s�ges? A h�s�ges f�rfiak megcsalj�k a feles�g�ket?

- Nem csalta meg mag�t - felelte Anna nyugodtan. - Megb�v�lt�k egy b�jitallal… hipnotiz�lt�k. Fogalma sem volt r�la, mit tesz.

- T�nyleg? - szipogott Ginny.

- T�nyleg. L�ttam. L�ttam, hogy az a Fjodrovna n�szem�ly odaadta neki azt az italt… l�ttam, hogy az arckifejez�se megv�ltozott, miut�n megitta… hallottam, hogy azt suttogja: Ginny…

- Micsoda? Az �n nevemet?

- Igen - b�lintott Anna. - Att�l a b�jitalt�l azt k�pzelte a professzorr�l, hogy maga az. Teh�t ne hib�ztassa �t, kisl�ny. Soha nem volt h�tlen mag�hoz… a sz�v�ben legal�bbis nem.

- De mi�rt… mi�rt b�v�lte meg az a n� a f�rjemet? - vonta �ssze szem�ld�k�t Ginny.

- Sajn�lom, arr�l semmit sem tudok - r�zta meg a fej�t Anna. - De Harry nem szabad akarat�b�l tette… higgyen nekem.

Ginny fel�llt �s az ablakhoz ment, kin�zett a h�bor�totta t�jra.

A havas hegy holdf�nyben f�rd�tt, �s egy kis f�nyess�g utat tal�lt a fiatal boszorka sz�v�hez is.

- Mit tettem? - suttogta, megfeledkezve a szellem jelenl�t�r�l. - Mit fog gondolni r�lam Malfoy? Te j� �g! Romlott n� vagyok!

- Maga nem romlott n�! Ha valaki, akkor �n vagyok az - jegyezte meg Anna.

- Maga? - fordult meg Ginny.

- Na igen. Megcsaltam a f�rjemet egy ifj� gr�ffal, megsz�ktem vele, elhagytam a f�rjemet �s a fiamat… - vont v�llat Anna. - Maga csak d�h�s �s k�ts�gbeesett. Mindenkivel megt�rt�nhet.

- De majdnem lefek�dtem a f�rjem ellens�g�vel! - ki�ltotta Ginny. - Szab�lyosan k�ny�r�gtem neki, hogy tegyen mag��v�!… �, a csud�ba is, ezt tiszt�znom kell! Merre van a szob�ja? Besz�lnem kell vele!

- Pont a maga szob�ja alatti helyis�gbe k�lt�z�tt be - felelte a k�s�rtet.

- K�sz�n�m! - felelte Ginny. - Mindent k�sz�n�k, Anna!

- Sz�vesen.

Ginny lerohant a l�pcs�n, �s befordult a harmadik emeleti folyos�ra, mikor az a furcsa �rz�se t�madt, hogy valaki figyeli.

K�r�ln�zett, �s l�tta, hogy egy s�t�t �rny�k figyeli egy oszlop m�g�l.

- Ki maga? - ki�ltott r� az alakra, el�h�zva p�lc�j�t, de elk�sett, mert a f�rfi, vagy b�rmi is volt, m�r elt�nt.

Biztosan az az �rny�k volt, amelyr�l a bajnokok besz�ltek, gondolta Ginny, amint el�rte Draco ajtaj�t.

Bekopogott. - Malfoy, ott vagy?

- Nem! - j�tt a v�lasz.

- Engedj be, mondanom kell valami… fontosat!

- Ne pr�b�lj elcs�b�tani Weasella, nem vagyok olyan kedvemben! - ki�ltott vissza amaz.

- Nem akarlak elcs�b�tani, te bolond! Csak engedj be!

- Rendben – Draco kelletlen�l ajt�t nyitott. - Mit akarsz?

- Bocs�natot akarok k�rni… Buta voltam… �s majdnem nagy hib�t k�vettem el.

- Sz�val r�j�tt�l, mi? - Draco karba tette a kez�t, �s k�z�ny�sen az ajt�f�lf�nak d�lt.

- Igen. Szeretem Harryt - felelte Ginny.

- H�ha. Ezt a gyors v�lem�nyv�lt�st! - jegyezte meg Draco cinikusan. - Mit�l j�tt�l r�, hogy m�gis szereted �t?

- Megtudtam, hogy nem sz�nd�kosan csalt meg. Megbabon�zt�k - hadarta Ginny. - Nem az � hib�ja volt. �rtatlan! A n�i szellem mondta nekem. Mindent l�tott.

- Egy kukkol� k�s�rtet? - vigyorgott Draco - Teh�t szent Harry Potter m�gsem csalt meg t�ged. Meg lettem volna lep�dve, ha t�nyleg megtette volna. Nem az a t�pus. T�l h�s�ges ahhoz, hogy f�lrel�pjen. N�ha m�r-m�r gusztustalanul h�s�ges. - L�tv�n, hogy Ginny felvonja a szem�ld�k�t, gyorsan t�m�t v�ltott. - Teh�t az�rt j�tt�l, hogy elmondd, nem gondoltad komolyan, mikor azt mondtad, hogy le akarsz fek�dni velem. T�nyleg nem gondoltad komolyan. Azt hitted, hogy igen, de m�gsem… ha a karjaimban �bredsz fel holnap reggel, kicsit kitisztult fejjel, biztos meg�lt�l volna.

- Azt hiszem igen - mosolygott Ginny.

- Rendben. Akkor tal�n lemehetn�nk valami vacsor�t keresni. �hen halok. Amikor megl�togattalak a szob�dban, eredetileg vacsor�zni akartalak h�vni.

Mileta meg volt lep�dve, amikor megl�tta a tan�riba bel�p� p�rt. Ginnynek dagadt volt ugyan a szeme m�gsem l�tszott t�l szomor�nak, ami zavarba ejtette a bolg�r l�nyt.

Miut�n kivonult Harry szob�j�b�l, h�trahagyva a d�bbent Ginnyt, Mileta diadalt �s el�gedetts�get �rzett. Mindazon�ltal, ahogy m�lt az id�, kezdett b�ntudata lenni. Mi�rt kellett olyan kegyetlennek lennie azzal az asszonnyal? B�ntotta �t az a n�? Na persze, hiszen az asszony volt az oka, hogy Harry mindig elutas�totta �t, de… az a n� Harry feles�ge. Nem az asszony b�ne, hogy � nem tetszik Harrynek. Nem sokkal a vit�juk ut�n Mileta kezdte nyomorultul �rezni mag�t. Sz�gyenkezett. M�r nem volt diadalittas, csak b�ntudatos. Most, hogy l�tta, hogy Ginny nagyj�b�l rendben van, Krum kisasszony kezdett megk�nnyebb�lni.

- Nem tudj�tok v�letlen�l, merre van a konyha? - k�rdezte Draco.

- Tudjuk, de nincsenek itt a man�k, hogy f�zzenek - vont v�llat Dennis. - Mi�rt nem var�zsolsz el� valamit magadnak?

- Lusta vagyok hozz� - v�laszolt Draco. - Jut eszembe, Ginny l�tta a fura fick�t, aki folyton elt�nik

- Fr�szt kapok t�le. Hol rejt�zik? - t�n�d�tt Ginny.

- Fogalmam sincs. Tal�n nem szehreti a t�hrsas�gi �letet - jegyezte meg Guillaume, a tan�ri fal�n f�gg� hatalmas t�k�rben n�zve mag�t. - Jajistenem! Sz�hrnyen n�zek ki! Az ahrcom m�g mindig lila! Ez a te hib�d, Khrum! Most Gilderoy b�csi biztosan jobban n�sz ki, mint �n!

- B�csi? - Ginny �s Draco elk�pedt. - Gilderoy Lockhart a b�csik�d?

- Ja vala’ogy �gy - felelte Guillaume. - A nagymam�m unoka�ccs�nek ’armadik unkatestv�hre, vagy a mam�m n�nik�j�nek a m�sod unokatestv�hre? - zavartan n�zett. - Fogalmam sincs. Mindig �sszekheverem a hrokoni kapcsolatokat. K�l�nben is csak b�csinak ’�vom.

Hirtelen hangos cs�r�mp�l�s hallatszott a folyos�r�l.

Mind az �ten odafutottak, �s egy felborult v�dr�t l�ttak. Sztahanov, a gondok nyilv�n ottfelejtette. Valaki nekiszaladt a v�d�rnek, elbotlott benne �s felbor�totta, a v�z pedig ki�ml�tt bel�le.

- Biztosan az az �rny�k volt az! - jelentette ki Dennis.

- Ez�ttal elkapjuk - vigyorgott Draco.

- Hogyan? - k�rdezte Ginny.

- �, a h�res n�i logik�d nem s�gja meg neked? - somolygott a sz�ke var�zsl�, �s a padl�ra mutatott, amelyen l�bnyomok voltak.

- � - Ginny szeme elkerekedett. - M�r �rtem.

- Gyertek, de csendesen! - intett Draco a t�bbieknek, �s k�vetni kezdt�k a l�bnyomokat.

Nyilv�n gyorsabban mentek, mint az “�rny�k”, mert hamarosan meghallott�k valakinek a zih�l� l�legz�s�t. Az illet� nem lehetett valami j� fut�.

- Locomotor mortis! - Draco odamutatott a leveg�be p�lc�j�val, ahonnan a zih�l�s hallatszott. Hallott�k a puffan�st, �s l�tt�k, hogy egy emberi test fele t�nik fel a padl�n.

- Aha! Most l�thatatlann� t�v� k�penyt visel! - ki�ltott fel Malfoy, let�pve a k�penyt az “�rny�k” t�bbi r�sz�r�l.

Kider�lt, hogy az “�rny�k” egy �regember, aki kez�t sz�r� oldal�ra szor�tva fel�lt. Nem csoda, hogy nem tudott el�g gyorsan futni, sokkal �regebbnek �s gyeng�bbnek t�nt, mint Albus Dumbledore. Hossz� feh�r szak�lla volt �s s�t�tsz�rke k�penyt viselt, amelynek csukly�ja elrejtette r�ncos arc�t.

- Ki maga? - k�rdezte Draco.

- Csak egy �reg kvibli vagyok - felelte a f�rfi, reszel�s hangon.

- Mit keres egy kvibli egy var�zsl� iskol�ban? - k�rdezte Ginny.

- �n… �n szolga voltam. Itt dolgoztam… az ist�ll�ban. Seg�tettem… Mr. Dumbledore-nak… a r�nszarvasok k�r�l…

- Ezek szerint aff�le Durmstrang-beli Frics - mondta Draco Ginnynek, azt�n �jra az �regemberhez fordult. - Tud valamit arr�l, mit t�rt�nt itt p�r napja? Hogyan t�nt el mindenki?

- Igen… tudok - felelte az �reg. - Kint voltam a tan�rokkal �s a di�kokkal a m�sodik pr�b�t n�zni… amikor hirtelen forg�sz�l kerekedett… �s mindenkit mag�val vitt…

- De… mag�t mi�rt hagyta itt? - k�rdezte Draco.

- T�l �reg �s haszontalan vagyok, r�ad�sul csak egy kvibli … Tal�n azt gondolt�k, nem leszek hasznukra - vont v�llat az �reg.

Ginny kiss� hihetetlennek tal�lta az �reg elbesz�l�s�t, m�gis b�zott benne. Szavai �s mozdulatai, reszel�s, �reg hangja egy�tt�rz�st �bresztettek benne… azt�n pillant�sa a m�g mindig Dracon�l l�v� k�penyre esett.

- De hiszen ez Harry�! - ki�ltott fel. - Honnan szerezte?

- Mindig szerettem volna egy ilyet… - vont v�llat az �regember. - Egyszer l�ttam Mr. Pottert elt�nni alatta… �s k�t napja… hm k�lcs�nvettem.

- �gy �rti, ellopta! - csattant fel Ginny.

- Vegye, ahogy akarja, h�lgyem. Csak gondoltam, hogy neki m�r nincs r� sz�ks�ge.

- Ezt meg hogy �rti? - nyelt nagyot Ginny.

Az �regember lehorgasztotta a fej�t. - Nos… - motyogta, nem fejezte be a mondatot.

- Ki vele! - k�vetelte Ginny. - A feles�ge vagyok, tudnom kell, mi t�rt�nt vele!

Az �regember szeme furcs�n felvillant a k�peny csukly�ja alatt, majd kiny�jtotta remeg�, r�ncos kez�t �s meg�rintette Ginny karj�t. - Sajn�lom, de… Harry Potter halott.